171436. lajstromszámú szabadalom • Készítmény és tüzelőberendezések - főleg olajtüzelésű kazánok - tűzoldali tisztítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171436 ,^%| Nemzetközi osztályozás: eiBy Bejelentés napja: 1976. IV. 13. (FE-966) F 23 J 1/00 ^pmp Módosítási elsőbbsége: 1976. V. 06. (2. és 4. igénypont) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1977. VIII. 27. HIVATAL Megjelent: 1978. VII. 31. Feltalálók: dr. Szabó Péter vegyész 35%, Sipos Ferenc gépészmérnök 25%, Magyar István gépész­mérnök 25%, Fejes Imre gépésztechnikus 15%, Budapest Tulajdonos: Ferrokémiai Ipari Szövetkezet, Budapest Készítmény és eljárás tüzelőberendezések — főleg olajtüzelésű kazánok — tűzoldali tisztítására 1 Ismeretes, hogy a működő kazánok tűzoldalát rendszeresen kell tisztítani. Az alapos és gondos tisztítás elvégzése külö­nösen abban az időpontban előnyös, amikor a kazánokon egyébként is ellenőrző vizsgálatokat haj­tanak végre. Olajtüzelésű kazánokon ugyan az üzemelés köz­ben keletkező lerakódás összehasonlíthatatlanul ki­sebb mértékű, mint a szilárd energiahordozókkal üzemelő, hasonló berendezések esetén, az olajtüze­lésű kazánok tisztítása azonban — éppen azok aránylag magasabb fokú automatizáltsága folytán — mégis lényegesen feladat. Tökéletlen égés megy végbe, ha a kazánok füst­járatai eltömődnek, s a csövek felületét lerakódott korom vonja be. A lerakódás végett így a kazánok hatásfoka csökken, a füstgáz hőmérséklete emel­kedik, a füstgázok összetétele pedig nemkívánt irányba tolódik el. A szakirodalom részletesen foglalkozik a lerakó­dások összetételével és azok negatív hatásaival (lásd pl. V.V.S. Tidschrift für Wärme Ventilations Sani­tets OCH Klytechnika 1968. 3. sz.). A vonatkozó szakirodalom szerint a lerakódások megszüntetésére folyamatos vagy szakaszos, fizikai 25 vagy kémiai tisztítási módszereket, vagy azok kom­binációit javasolják. A folyamatos módszerek lényege, hogy olyan vegyületeket adagolnak a működő kazán tűzterébe, melyek az ott kifejtett hatásukkal a lerakódások 30 10 15 20 képződését lényegesen csökkentik. Ezek a vegyü­letek azonban teljes mértékben sohasem akadályoz­zák meg a lerakódásokat. A fizikai tisztítási módszerek alatt a klasszikus eljárások értendők, mint például kefélés, kaparás, vésés, vízsugaras mosás, gőzlefúvás. Ezeknek a módszereknek hátránya azonban, hogy munkaigé­nyesek, lassúak, s a csőfelületeken esetleg mecha­nikai károsodást okoznak. További hátrány, hogy a kazánok szűk részei ilyen módon sohasem tisztít­hatóak megbízhatóan. A kémiai módszerek a tüzelőanyagok adaléko­lására vonatkoznak. Részletes leírás található ezek­ről a következő irodalmi helyeken: Rev. Inst. Fa Petrole, Anna. Combust. Liquides 1969 24/11., és Erdoel Köhlne Erdgas Petrolen 1969 22/11. Ada­lékanyagok alkalmazására vonatkozik továbbá a 130 077 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás vagy például a 1 810 424 számú NSZK közzétételi irat és a nevünkre engedélyezett 166 853 lajstromszámú magyar szabadalom. Az adalékanyagokkal végzett kazántisztítás hát­ránya, hogy a csövek felületein mindig marad mikro-vastagságú koromréteg, amely lehetetlenné teszi a csöveken esetleg jelentkező hajszálrepedések észlelését, ellenőrzését. Ismeretes, hogy a lerakódott korom savas tulaj­donságú, korrózív hatású, ezért a felületet károsít­ja. Ezenkívül időszakos ellenőrzések és revíziók is 171436

Next

/
Oldalképek
Tartalom