171415. lajstromszámú szabadalom • Optoelektronikus körvonalrajz-(kontur-) képző berendezés alakfelismeréshez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VII. 28. (BU-772) Közzététel napja: 1977. VIII. 27. Megjelent: 1978. VII. 31. 171415 Nemzetközi osztályozás: G06K 9/16, H04N 5/72 Feltalálók: dr. Petrik Olivér oki. gépészmérnök 25%, dr. Túri Zoltán oki. gépészmérnök 25%, dr. Bárány Nándor oki. gépészmérnök 25%, dr. Kalló Péter oki. villamosmérnök 25%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Optoelektronikus körvonalrajz- (kontúr-) képző berendezés alakfelismeréshez 1 A találmány tárgya televíziós képfelvevő kamera objektívje elé helyezett mozgó optikai elem, amely a televíziós felvevő kamera által felvett tárgyak körvonalrajzának (kontúrrajzának) képzésére alkalmas és mint ilyen, alakfelismerő berendezések 5 bemenő fokozataként használható fel. A televíziós technika és az elektronikus számítógépek elterjedésével kialakult a gépi tárgyazonosítás (a továbbiakban: alakfelismerés) technikai bázisa is- '0 A/, alakfelismerésnek, mint prob''mának a megoldása a széles körű potenciális alkalmazási területek kiterjedtsége és az egyre fokozódó automatizáció miatt nagy jelentőségű. A probléma megoldását számos helyen különböző módszerekkel és eljárá- 15 sokkal kívánják megközelíteni. A kutatások sokrétűsége azonban egyértelműen arra utal, hogy megbízhatóan működő műszaki megoldás mind ez ideig nem született A tárgyak számos tulajdonsága közül a legjellem- 20 zőbbek egyike a térbeli forma, az alak. A térbeli formát, az alakot, megfelelő síkbeli kép(-ek) segítségével az esetek túlnyomó többségében egyértelműen jellemezni lehet. A síkbeli képek információtartalma a televíziós technika segítségével kedvező 25 költséghatékonysági mutatók mellett dolgozható fel. Ezért a közeljövőben nem várható, hogy az alakfelismerési eljárásokban a televíziós technika nélkülözhetővé váljék (holográfia - költséghatékonyság!). Következésképpen alakfelismerés esetében 30 még hosszabb ideig a felismerendő tárgyak síkbeli televíziós képéből, mint adottból kell kiindulni. A tárgyaknak a félvevőobjektív helyzetétől és paramétereitől függő televíziós képében különböző méretű és szürkeségű foltok helyezkednek el, amelyeket egymástól szürkeség - (a továbbiakban: kontraszt-) különbségük miatt markáns körvonalak választanak el Ily módon a tárgyakra jellemző alakhoz jól adekvát folt-, vagy körvonalhalmaz rendelhető - és fordítva. Az alakfelismerési feladat megoldását - kiindulását tekintve - mind a foltok, mind a körvonalak halmaza (körvonalrajz, kontúrrajz) alapján meg lehet kísérelni (mindkettőre vannak példák). Tekintettel arra, hogy a körvonalrajz lényegesen kevesebb képelemet tartalmaz, mint az egymáshoz viszonyított kontrasztkülönbséggel jellemzett foltok, a körvonalrajzon alapuló alakfelismerés - már csak emiatt is - egyszerűbb és gyorsabb. Ezen eljárásbeli előny csak akkor aknázható ki, ha van körvonalrajz-, azaz kontúrrajz-képző berendezés. Mivel a kontúrok mentén az általuk elválasztott foltok kontrasztkülönbsége az egyetlen jellemző, kézenfekvően adódik a kontúroknak a —jól megválasztott kontrasztküszöbnél (a továbbiakban: kontrasztküszöbnél) nagyobb - kontrasztváltozások szerinti detektálása. A kontrasztküszöbnél nagyobb kontrasztkülönbségek detektálása megoldhatónak látszik elektronikus úton -, ez azonban bonyolult és költséges. 171415