171410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fékezett oldóhatású nitrogéndús állattápok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. X. 20. Közzététel napja: 1977. VI. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. (BO-1577) 171410 Nemzetközi osztályozás: A23K 1/16 Feltalálók: Toncsev Hriszto oki. vegyész 30%, Tóbiás László oki. építészmérnök 25%, Bódy Erzsébet kutatómérnök 15%, Posevitz Vilmos oki. mg. mérnök 20%, Horváth József felsó'foku mg. szaktechnikus 10%, Budapest Tulajdonos: Boscoop Ö.K.V., Budaörs 30%, Toncsev Hriszto oki. vegyész.30%, Tóbiás László oki. építészmérnök 25%, Bódy Erzsébet kutatómérnök 15%, Budapest Eljárás fékezett oldódásit nitrogéndús állattápok előállítására 1 10 A találmány fékezett oldódású, nitrogéndús ál­lattápok előállítására vonatkozik. A szakirodalomból ismeretesek olyan eljárások, melyek az állattápok nitrogéntartalmának lassú fel­szabadulását igyekeztek megoldani. A 3 873 734 sz. USA szabadalmi leírás szerint szilárd poliszacharid, vízoldható szulfát, ammó­niumfoszfát és karbamid oldat keverékét készítik el, a poliszacharidot hidrolizálják, majd a készít­ményt szárítás után melegen préselik. A 3 873 733 sz. USA szabadalmi leírás szerint pelletizált terméket készítenek a fent említett anyagokkal, de préselés helyett vizes karbamid­-formaldehid oldattal való bevonást végeznek. 15 A 3 878 304 sz. USA szabadalmi leírás szerint a poliszacharid hidrolizálásához kénsavat, illetve an­nak ammóniumsóját alkalmazzák. A 3 973 728 sz. USA szabadalmi leírás szerint keményítő tartalmú anyagokhoz víz kizárásával 20 karbamidot kevernek, majd ezt követően a keve­rékből extrém nagy nyomáson, pl. 8 mm átmérőjű, henger alakú készítményt állítanak elő. A 2 218 840 sz. francia szabadalmi leírás szerint karbamidhoz lignoszulfonsavas keményítőt adnak, 25 kötőanyagként égetett magnezittel kombinálva. A fenti mód$zerekkel nyert karbamid tartalmú készítményeket főként a kérődző állatok tápjaként használják, ezen túlmenően, mint nitrogént lassan leadó készítménynek, a műtrágyázásnál a rakta- 30 rozás során fellépő agglomeráció elkerülése szem­pontjából van jelentősége. Az ismert megoldások közös hátránya, hogy az előállítás során jelentős anyag, munka, energia és gépesítési igénnyel kell számolni. Az anyag a tech­nológiai folyamatok során a berendezésekben gyak­ran beragacsosodik, így az alkalmazott savak, sók, illetve savanyúsók oldatai korrózitív hatásuk foly­tán az erős igénybevételeken felül a készülékek szerkezeti anyagait is megtámadják, azok élettar­tamát rövidítik. Az ismert megoldások alapján elő­állított készítmények általában 25%-nál több karb­amidot nem tartalmaznak és a kioldódás folyamán annak mintegy a felét már félóra alatt elvesztik. Ezen hátrányok kiküszöbölését célozza a talál­mány olyan fékezett oldódású, nitrogéndús táp­anyagkompozíció előállításával, amelynél a nitro­géntartalom magasabb az ismerteknél, kioldódási ideje hosszabb, előállítása egyszerűbb és gazda­ságosabb és állattakarmányozási célokra eredmé­nyesebben alkalmazható. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a hordozóra számított 1—40 súly% nitrogéntartalmú anyagot, mely előnyösen molekulárisán diszpergált nitrogénforrás, vízben oldunk, ezt 35-85 súly% hordozóanyagban diszpergáljuk, majd 0,5—35 súly% hidrofob és/vagy hidrofob jellegű anyaggal zárjuk oly módon, hogy célszerűen méhviaszt vagy paraf­fint adunk az anyaghoz hőközlés mellett, adott esetben az egészet önmagában ismert tápkoncent-171410

Next

/
Oldalképek
Tartalom