171317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés laza talajok fetőtlenítésére

MAGYAR SZABADALMI 171317 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY |B| Bejelentés napja: 1974. VII. 31. (OA—-543) Nemzetközi osztályozás : A 01 N 7/04 ^^ Közzététel napja: 1977. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. VL 30. Feltalálók: BETHLEN Gábor, oki. mezőgazdasági gépészmér­nök, 33%, MLAJSA József, oki. gépész- és villamosmérnök, 34%, 3ZÄDAY Rezső, oki. hőerő-gépészmérnök, 33% 3udapest Tulajdonos: OKGT Gáztechnikai Kutató és Vizsgáló Állomás, Budapest Eljárás és berendezés laza talajok fertőtlenítésére i A jelen találmány tárgya olyan, hevítéssel tör­énő eljárás és ennek foganatosítására szolgáló lerendezés talaj fertőtlenítésére, amely célsze­űen laza talajok például gyermekjátszóterek omokozójának, melegház és fóliasátor termőte­ületének fertőtlenítésére használható. Intenzív növénytermelési eljárások alkalmazá­a során gyakran előfordul, hogy a talaj termő­épessége lényegesen lecsökken annak ellenére, ogy a talajerő pótlásáról a szükséges, sőt azt íeghaladó mértékben gondoskodnak. Ezt a csök­enést a talaj fertőződése okozza, amely létre-5het fonalférgek, gyökér és szárpusztulást oko­á baktériumok, gombák, valamint mérgező gyö­érváladékok felszaporodásából. Ez a jelenség különösen termesztőberendezé­:k (üvegházak, melegágyak stb.) talajában esz­elhető, de előfordul szabadföldi kultúráknál is, Qlönösen akkor, ha több éven át azonos nö­myfajtát termesztenek az adott területen. zárt láncú monokulturális termelési módsze­:k elterjedésével ez a jelenség egyre gyakrab­an észlelhető. Gondot okoz a talaj fertőződésének problémá­. a mezőgazdasági termelés területén kívül is, y végleges és tartós gyomtalanítás, valamint a termek játszó terek homokozóinak és különböző )ítési területek talajának higiéniája területén A talaj ilyen fertőtlenítésére több eljárás ter­jedt el. A fertőzöttség megszüntetésének egyik ismert, de rendkívül költséges módja: a homok, ill. a termőterület teljes lecserélése. 5 Vegyszeres eljárásként kiterjedten alkalmaz­ták a szénkéneg (CS2) kezelést, amelynek a fer­tőtlenítésen kívül talajjavító hatást is tulajdoní­tottak. Az eljárás elterjedésének akadálya a szénkéneg rendkívüli tűz-, és robbanásveszélyes 10 volta. Alkalmaztak 1—2%-os formalinoldatot is, ennek hatása azonban rendkívül rövid ideig tart. A más, hasonló hatású vegyszerek egyrészt drá­gák, másrészt emberre és állatra veszélyt jelen­tenek. 15 Talaj fertőtlenítésre alkalmaznak gőzölést, az­az gőzzel történő hőkezelést is. Ennek az eljárás­nak hátránya egyrészt kis behatási mélysége, másrészt az, hogy a megfelelő mennyiségű gőz előállítására alkalmas berendezés nagy súlya és 20 terjedelme miatt az alkalmazás nehézkes, és ká­ros talajtömörítés következik be. Az eddig ismertté vált égetési (lángkezelési) eljárások során olajégőket alkalmaztak, és ezek magas hőmérsékletű lángjával hevítették a ta-25 lajt olyan hőfokra, ahol a kárt okozó élő szerve­zetek elpusztultak, és a magasabbrendű toxikus szerves vegyületek alacsonyabbrendű vegyüle­tekké bomlottak le. Ezen eljárás elterjedését akadályozta az a körülmény, hogy az égetés ih-30 tenzitását olyan határok között kellett tartamy '1317 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom