171190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány előállításra

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XII. 10. (TI—190) Elsőbbsége: Német Demokratikus Köztársaság 1970. XII. 11. (WP A 23k/l51 866) Közzététel napja: 1977. VI. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. 171190 Nemzetközi osztályozás: A 23 K 1/00 3/00 Feltalálók: Dr. BERGNER Hans, egyetemi tanár, Hohen Neuendorf, MARIENBURG Joachim mezőgazdasági mérnök, Berlin Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Vereinigung Volkseigener Betriebe Zucker- und Stärkeindustrie, Halle, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás takarmány előállítására A találmány tárgya eljárás ammóniával és/ vagy karbamiddal dúsított takarmány előállí­tására nyersrostokban gazdag, kis tápértékű szecskázott növényi anyagokból, például gabona-és kukoricaszalmából, nádból vagy fűfélék szecs- 5 kajából. A találmány szerinti eljárással előállí­tott takarmány elsősorban kérődzők etetésére al­kalmas. Ismeretesek olyan eljárások, melyek szerint a szalma tápértékét ammóniás kezeléssel fokozzák. 10 Ennél az eljárásnál a szalmát 6—8 atmoszférás nyomáson ammóniával és vízgőzzel kezelik. Ez­után az ammóniát tartalmazó gőzt kiengedik a készülékből, és a szilárd maradékot mésztejjel ' melegítik az ammónia maradványainak elűzése 15 céljából. Így az ammóniát a körfolyamatban veszteség nélkül további feltárásokhoz használ­ják fel. Végül a masszát gőzzel ismét átmelegí­tik és így felhasználásra kész, nitrogénmentes takarmányt kapnak, melyet frissen etetnek 20 (332 362 sz. német szabadalmi leírás). Ismeretes továbbá, hogy a szalmából ammóniá­val és vízzel magas hőmérsékleten és nagy nyo­máson történő kezelésnél olyan vegyületek ke­letkeznek, melyek melegítésre emészthetetlenné 25 válnak, sőt sok esetben mérgezők (169 880 sz. né­met szabadalmi leírás). Ismeretesek eljárások, ahol a szárból készített szecskát forgóautoklávban ammóniával, levegő jelenlétében mintegy 7 atmoszféra nyomáson és 30 » 100 C° feletti hőmérsékleten kezelnek. (742 225 sz. német szabadalmi leírás.) Ismeretesek olyan eljárások is, ahol egyes nyerstakarmányokat, így szalmát, szénát és ap­rított kukoricatorzsát folyékony karbamiddal ke^ vernek össze. Ehhez a keverékhez melaszt adnak, hogy a takarmányfelvétel, a bendőben történő cellulózemésztést és a takarmánynak a bélen va­ló áthaladási sebességet meggyorsítsák (283 591 sz. német szabadalmi leírás). Végül ismeretesek olyan eljárások, ahol a me­laszt nyerscukorral helyettesítik. Ez a helyettesí­tés azonban egyáltalán nem javítja a szalmá­ból származó- száraz massza és a nyersrost emészthetőségét. Ugyancsak nem figyelhető meg pozitív hatás ä nitrogénháztartásra, az élősúly­gyarapodásra, valamint a bendő pH-értékére sem. (1 055 931 számú NSZK szabadalmi leírás.) Azok az ismert eljárások,, amelyekben a növényi anyagot főzéssel tárjak fel, azért hátrányosak, mert folyamatos és nagy kapacitású ipari üzem­ben való foganatosításra alkalmatlanok. Igen nagy a műszaki berendezésigényük. További hát­rányuk, hogy nem biztosítják a termék nitro­géntartalmának növekedését. A víz^ vagy gőzbevezetésen alapuló ismert el­járásoknak az a hátránya, hogy az általuk elő­állított takarmány csak frissen fogyasztható, tá­rolásra alkalmatlan. Végül azok az eljárások, amelyekben a növé^ 171190 l:

Next

/
Oldalképek
Tartalom