171161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás információhordozók előállítására törlésmentes kiolvasású operatív- vagy fixtárakhoz

MAGYAR SZABADALMI 171161 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ^*k ^*k Bejelentés napja: 1975. 1. 27 (PO—582) Elsőbbsége: Lengyelország 1974. I. 31. (P—168462) Nemzetközi osztályozás: G 11 C 11/14 H 01 F 10/02 H 01 F 41/14 Közzététel napja: 1977. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. VI. 30. \ Feltalálók: Przyluski Jan vegyészmérnök Bielinski Jerzy oki. vegyész, Jerzy Janusz oki. vegyész, Kolbrecka Krystyna oki. vegyész, Liwak Roman oki. villamosmérnök, Varsó, Lengyelország Tulajdonos: Politechnika Warszawska, Varsó, Lengyelország Eljárás információhordozók előállítására törlésmentes kiolvasása operatív- vagy fixtárakhoz i A találmány tárgya eljárás információhordozók folya­matos előállítására, törlésmentes kiolvasású operatív­vagy fixtárakhoz. Az operatív tárak esetében az információ megőrzéséhez szükséges rövid idő és a működési sebesség következte- 5 ben a véletlenszerűen elért bitrekeszbe történő egyszeri beíráshoz a koercitív erőtér intenzitásának értéke Hc = 300 — 550 A/m, az anizotrop tér intenzitását pedig Hk - 400 - 700 A/m abszolútértékek között kell tartani, amikoris ezen értékeket a szerkezeti kialakítás és a ger- 10 jesztési viszonyok határozzák meg. A fixtárakban ezzel szemben az információ tartós megőrzése és a regenerá­ciós követelmények hiánya következtében a koercitív erőtér intenzitását nagyobb értéken kell tartani, Hc = = 400 — 700 A/m, amikoris az anizotrop tér intenzitása 15 Hk = 700 —1000 A/m közé esik, és ezen értékek ekkor is a szerkezeti kialakítástól és a gerjesztési körülmények­től függenek. Mindkét tárolótípusnál szükség van arra, hogy az információhordozónak a magnetostrikciós érzékenységi 20 együtthatója az időben stabil módon nulla közelében legyen. Ismert már eljárás mágneses réteg előállítására kör­keresztmetszetű elektronvezetőn, amelyre először köz­benső rézréteget, majd a tulajdonképpeni nikkel-vas, 25 vagy nikkel-vas-kobalt mágneses réteget képezi ki. A koercitív erőtér és az anizotrop tér intenzitásának magas értéken való tartása céljából a mágneses réteg felvitele előtt a hordozó felületére 0,1—10 A/dm2 áramsűrűség mellett katódosan járulékos rézréteget 30 visznek fel, vagy 5—15 A/dm2 áramsűrűség mellett anódosan ugyancsak rézréteget képeznek ki, és ezáltal az alap felülete megfelelően érdesítetté válik. Ismert már olyan eljárás is, amelynél az alap felüle­tére két ellentétes magnetostrikciós érzékenységi együtt­hatóval rendelkező mágneses nikkel—vas réteget visz­nek fel, hogy ezáltal a Hk -értéket megnöveljék, és az összegzetten nullértékű magnetostrikciós érzékenységet fenntartsák. Az először említett eljárás azonban nem teszi lehetővé, hogy a megfelelően nagy Hc és H k értékek, valamint mágnesezési erővonalkép eléréséhez az eljárást elég pon­tosan lehessen vezérelni anélkül, hogy a mágneses réteg anizotropiájának a szórása egyidejűleg meg ne növeked­jen, a második eljárás pedig nemkívánt mértékű összeg­zési gradiensekhez vezet. A fenti okok következtében az említett eljárások segítségével nem lehet olyan réte­geket létrehozni, amelyek a legkedvezőtlenebb esetekben elvégzett típusvizsgálatoknál is nagy válaszjellel és nagy időstabilitással rendelkeznének, pedig az operatív- és fixtárak információhordozóihoz erre nagy szükség van. A magnetostrikciós érzékenység szabályozásával kap­csolatban megjegyezzük, hogy ezt az ismert eljárásoknál a leválasztási áramsűrűség változtatásával, vagy az oldat összetételének korrekciójával érjük el, amely szabályo­zások nagyon kényelmetlenek és nem képesek biztosíta­ni a képződött rétegek időben állandó vastagságát, és ilyen módon a doménfalak kúszási küszöbértékei sem lesznek időben tartósak. 171161 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom