171077. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus bányatám

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171077 JÉ| Bejelentés napja: 1975.1. 15. (BA-3188) Módosítási elsőbbsége: 1976. III. 19. Közzététel napja: 1977. II. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: E 21 D 15/44, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1975.1. 15. (BA-3188) Módosítási elsőbbsége: 1976. III. 19. Közzététel napja: 1977. II. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. 15/502 XJ&fts uam íS^ Feltalálók: Balázs Károly oki. bányagépészmérnök 30%, Korbuly József oki. gépészmérnök 20%, Budapest, Virágh János oki. bányamérnök 20%, Pécs, Németh László oki. bányamérnök 15%, Tatabánya Zachár László oki. kohómérnök 15%, Székesfehérvár Tulajdonos: Bányászati Kutató intézet 25%, Budapest, Mecseki Szénbányák 25%, Pécs, Székesfehérvári Könnyűfémmű 25%, Székesfehérvár, Tatabányai Szénbányák 25%, Tatabánya Hidraulikus bányatám 1 A találmány tárgya hidraulikus bányatám, amely révén a terhek vagy hasonlók akkor is biztonságosan tarthatók, ha a terhelésből származó erők külpontosán hatnak a hidraulikus támra. A bányászati üregek alátámasztására szolgáló 5 szerkezetek (tárnok és süveggerendák) ismert megoldásainál az üreg fedőrészét alkotó kőzet nyomása a süveggerendán keresztül a tám felsőrészre, erről a tám alsórészre, majd a tám alsórészről az üreg talpát képező kőzetre jut. Súrlódásos tárnoknál a 10 kőzet nyomása zárszerkezeten, hidraulikus tárnoknál pedig folyadékpárnán keresztül jut a tám alsórészre A fedő kőzet az alatta levő süveggerendával csak néhány ponton érintkezik, ugyanígy a süveg- 15 gerenda alsó felülete a tám felsőrészen levő támkoronával csak néhány ponton, esetleg egy vonal mentén érintkezik. A pontszerű, illetve vonal menti felfekvések 20 annak eredményeként jönnek létre hogy a kézi munkával vagy a gépi erővel kialakított üregek felső felületei sohasem síkok. Ez a körülmény a tárnok igénybevétele szempontjából kedvezőtlen, mivel — az említett jelenség miatt — a támokon és 25 a velük érintkező süveggerendákon koncentrált erők ébrednek. A tám felsőrészben a koncentrált erő, excentrikus koncentrált erők hatására nyomásból, hajlításból és csavarásból származó, összetett feszültségi állapot alakul ki. 30 Ezt a mindennapi jelenséget veszik figyelembe a bányászati biztosító szerkezetek statikai vizsgálatát előíró szabványok. A szabványok szerint az a bányatám tekinthető jónak, amelynél 20 mm excentricitású terhelés mellett a támot névleges teherbírásának 75%-ával terhelve a támon maradó alakváltozás nem lép fel. A gyakorlat szerint valamilyen adott típusú tám akkor jó, ha az excentrikus erők hatására fellépő kihajlás értéke kicsi. A tárnok, bányatámok hosszát és keresztmetszeti méreteit általában a hosszú nyomott rudak méretezési elvei alapján határozzák meg, ez azonban nem ad megbízható eredményt. Az egyszerű nyomott rudakhoz sem a súrlódás, sem a hidraulikus tárnokát nem lehet hasonlítani, ezeket az egyszerű nyomott rudakkal — méretezés szempontjából — nem lehet egy csoportba sorolni. A súrlódásos tárnok tám felsőrésze a tám alsórész felső végén levő zárszerkezetbe a terhelés során szorosan be van fogva. A zárszerkezet hozza létre azt a súrlódó erőt, amely a főtenyomással egyensúlyt tart. Ha a főtenyomás egy meghatározott érték fölé nő, akkor a tám felsőrész a tám alsórészbe becsúszik. Ekkor a zárszerkezet olyan súrlódó munkát végez, amely felemészti a főte lefelé mozgása révén létrehozott energiát. Súrlódásos tárnoknál statikai szempontból olyan változó hosszúságú tartórendszerrel állunk szemben, amelynél a keresztmetszetek a tartórendszer hossza 171077