171075. lajstromszámú szabadalom • Rakodóberendezés szállító járművekhez, főleg vízi járművekhez, valamint parti rakodókhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. III. 25. (AO-406) Közzététel napja: 1977. VI. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. 171075 Nemzetközi osztályozás: B 65 G 67/58, B66F 9/02 Feltalálók: dr. Boldizsár Sándor oki. mérnök, Fajka László oki. mérnök, Szeged Tulajdonos: Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged Rakodóberendezés szállító járművekhez, főleg vízi járművekhez, valamint parti rakodókhoz 1 A találmány szállító járművekkel, főleg vízi jár­művekkel kapcsolatos rakodóberendezésre vonat­kozik. A szállító járművek jó kihasználásának feltétele a gyors rakodás, ami emberi erővel mind nehezeb- 5 ben és gazdaságtalanabbul oldható meg. Korszerű kirakodóberendezésük úgyszólván csak a jól fel­szerelt kikötőknek van, míg a járművek közül csak a tehergépkocsik egyrésze van olyan billenő rak­felülettel ellátva, amelyet ömlesztett áru esetén io hidraulikus berendezéssel gyorsan tud üríteni. A vasúti rakodás túlnyomórészben ma is kézi erővel történik. Haladást jelent a világszerte mindjobban elterjedő szabványosított áruszállító tartályok (kon­ténerek) bevezetése, aminek közúti, vasúti kocsikra 15 való átrakására különleges emelőberendezéssel ellá­tott átrakó gépkocsik szolgálnak, a hajóra és ha­jóról történő átrakásához pedig külön árutartály­kiszolgáló kikötők (konténerkikötők) szolgálnak. 20 Az áru ki- és berakás egyszerűsítése elsőrangú gazdasági érdek. Különösképpen érezhető ez olyan különleges területen, mint amilyen a folyószabá­lyozási munkákhoz felhasznált vízépítési terméskő vízi járműveken történő szállítása és a beépítés 25 helyén szükséges kirakása, vagy kiöntése. A vízépítési terméskövet rendesen uszályokon szállítják a beépítési helyre és ott kézi erővel dobálják be a vízbe. Azért, hogy legalább az uszályok fenekéről való kiemelést megtakarítsák, ez 30 gyakran fedélzeti rakterületű uszályokról (pl. sár­hajókról) történik. Ezek kihasználási foka gyenge. Kísérleteztek olyan uszályok építésével, amelyeknek a feneke a hajó hossztengelyében lefelé nyitható, s akkor a szállított kő egyszerűen közvetlenül beürül a vízbe. Ennek hátránya, hogy csak olyan beépítési helyen használható, ahol kellő vízmélység van ahhoz, hogy a fenék lefelé nyílhasson és a lehul­lott kőkúp se akadályozza meg az üres uszályt a továbbhaladásban. Ehhez nyilvánvalóan nagyobb, többméteres vízmélységre van szükség, emellett e különleges uszályok nagyobb építési költsége sem elhanyagolható hátrány. Végül próbálkoztak olyan önkihordó mecha­nizmusokat is beépíteni az uszályokba, amelyek folytonos, szakaszos, vagy araszoló módon egymás­nak átadó mozgással működő szerkezetből állottak. Ezek nyilvánvalóan igen robusztus, nehéz szerke­zetek mert csak így képesek a nagytömegű nehéz követ az uszály fenekéről felszállítani az uszály magasságáig és ott kiüríteni, ennek megfelelően tetemes az energiaszükségletük is. Nehézkes és költséges voltuk miatt nem tudtak elterjedni, amel­lett a kő is gyakran beleszorult a mechanizusba, üzemzavart okozott s így e szerkezetek a gyakor­latban nem váltak be. Nehézséget okoz a vízépítési terméskőnek az uszályokba történő berakása is. A bányákban ter­melt nagy, sokszor több száz kiló súlyú köveket a víz fölé benyúló garatokon át általában 6-7 m 171075

Next

/
Oldalképek
Tartalom