171044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoltartalmú szennyvizek tisztítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. XII. 22. (SE-1701) Közzététel napja: 1977. V. 28, Megjelent: 1978. V. 31. 171044 Nemzetközi osztályozás: C02C 5/00, C02B 1/00 Feltalálók: Fekete Szilárd vegyészmérnök 45%, Gellén József vegyészmérnök 15%, Séra Jánosné vegyészmérnök 15%; HoszángGéza vegyészmérnök 10%, Cser István vegyészt. 5%, Soóky Ilona vegyészt. 5%, Szíjjártó Endréné vegyésztechnikus 5%, Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás fenol tartalmú szennyvizek tisztítására 1 A találmány tárgya eljárás a szénfeldolgozás során keletkező technológiai szennyvizek biológiai tisztítását megelőző kémiai előkezelésére. Ismeretes, hogy a szénfeldolgozás, nevezetesen a koksz és gázgyártás során a környezetre veszélyes, mérgező hatású szennyvizek képződnek [Lowry, H.H.: Chemistry of Coal Utilization, New-York Vol. II. 1371-1481 (1947)]. Élővízbe jutva a kellemetlen íz és szag következtében még nagyfokú hígítás esetén is élvezhetetlenné teszik a vizet. Nagyobb koncentrációban pedig közvetlenül halpusztulást okoznak. A környezetszennyezés megszüntetése érdekében különböző gázvíz-kezelési eljárásokat (extrakció, adszorpció, ozonizáció, talajszűrés, biológiai lebontás stb.) vizsgáltak és dolgoztak ki (Meinck, F., Stoof, H., Kohlschütter, H.: Industrie-Abwasser, Stuttgart, 1960. 351-381). Minthogy a találmány szerinti eljárás a környezetvédelem igényeit optimálisan kielégítő biológiai kezelésre vonatkozik, a továbbiakban csak ennek a tématerületnek az áttekintésére szorítkozunk. A szénfeldolgozásnál keletkező szennyvizek biológiai tisztíthatóságával számos irodalom foglalkozik. (Graham, P.W.: Kinetic aspects of the treatment of phenolic wastes. Advances in Water Pollution Research. Oxford 447-62) (Chmielowski H., MaleckiB., OlczakCz., ZakM.: Technologiczne problemy rezruchowe instalacji biologicznego oczyszczania koksowniczyeh wod fenolowych metoda osadu czynnege. Koks Smola Gaz. 1970. 15. 115-119) (Ashmore, A.G., Catchpole, J.R., Cooper, R.L.; The Biological Treatment of carbonization effluents. Water 5 Research 1967. L 605-624, 1968. Z 555-562) (KostanbaderPD. and Flecksteiner J.W.: Biological oxidation of coke plant weak ammonia liquor. J.W.P.C.F. 1969. 41. 199-207). Ezek alapján megállapítható, hogy a szennyvíztisztítási gyakorlatban 10 alkalmazott eljárások és tervezési szempontok nem használhatók a gázvíz biológiai kezelésénél. A hatásos biológiai tisztítás érdekében éppen ezért alacsony terheléssel vagy előzetes hígítással és nagy iszapelvétellel kell a berendezéseket tervezni, a 15 minőségi és mennyiségi ingadozásokra azonban így is nagyon érzékenyek a tisztítótelepek. Ez a gázgyári szennyvíztisztítók üzembiztonságánál különösen hátrányos, mivel a biológiai lebontást katalizáló mikroorganizmusok inaktiválódása esetén 20 hosszadalmas iszapszaporítási és adaptációs periódusokra van szükség, s így a folyamatos szennyvíztisztítás feltételei nehezen biztosíthatók. Megállapítottuk, hogy ha az aerob biológiai tisztítás ideje alatt kolloidálisan képződő, majd az 25 iszap felületén adszorbeálódó biológiailag bonthatatlan anyagokat a gázvíz biológiai tisztítása előtt megfelelő körülmények között eltávolítjuk, úgy a gázgyári szennyvizek biológiai kezeléséhez az eddig ismert eljárásoknál előnyösebb tisztítási feltételeket 30 teremthetünk, mivel megszüntetjük az aktivált 171044