171029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antidepresszív hatású oxim-éter vegyületek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1976. III. 17. (PI-512) Hollandiai elsőbbsége: 1975. III. 20. (7 503 308) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 171029 Nemzetközi osztályozás: C07C 131/00, 147/14 Feltalálók: Welle Hendricus Bernardus Antonius vegyész, Utrecht, Qaassen Volkert vegyész, Weesp, Hollandia Tulajdonos: N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken, Eindhoven, Hollandia Eljárás antidepresszív hatású oxim-éter-vegyületek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új oxim-éter-vegyületek előállítására, amelyek antidepresszív hatásúak. Az 1 205 665 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás egy nagy vegyület-csoportot ír le, amely vegyületek antidepresszív, szedatív és/vagy antikonvulzív hatá­súak. Ezen szabadalmi leírás szerint az ismert vegyületek antidepresszív aktivitása monoaminoxi­dáz(MAO)- gátláson és/vagy noradrenalin-potentci­rozáson alapul. A MAO-gátló vegyületek bevitele rendkívül bonyo­lult. Gyakran komoly mellékhatásokat mutatnak és inkompatibilisek más gyógyszerekkel és tápszerekkel. Mivel a gyógyszerek alkalmazását szabályozó elő­írások egyre szigorúbbak, csak bizonyos vegyületek tekinthetők alkalmasnak emberbe való bevitelre, amelyek ártalmas mellékhatásoktól lényegében men­tesek. A találmány tárgya eljárás új antidepresszív vegyületek előállítására, amelyek nem rendelkeznek egy, a MAO-gátláson alapuló aktivitás-komponenssel, lényegében mentesek káros mellékhatásoktól és amelyek aktivitása elsősorban a kezelt beteg hangu­latának javításában, és sokkal kisebb mértékben a motoros aktivitás növelésében fejeződik ki. Korábbi kémiai vizsgálatok depresszióban szenvedő betegeken [Brit. J. Psychiatr. 113, 1407. (1967), Nature 225, 1259. 1970, Arch. Gen. Psychiatr. 28, 827. (1973)] azt a hipotézist támasztották alá, amely szerint a szerotonerg folyamatok csökkenése az agyban a depresszió patogenezisének egyik tényezője. Más betegeken végzett vizsgálatok azonban nem vezetnek ehhez a feltevéshez [Arch. Gen. Psychiatr. 25, 354. (1971)]. Ezért az a legújabb, egyre inkább elfogadott vélemény az, hogy a betegeket, akiknek a 5 depresszióját a biogén amin-metabolizmus különböző zavarai okozzák, különböző al-típusokba osztályoz­hatjuk be. Ezzel magyarázható az, hogy az ezen különböző depresszió-osztályozási al-típusokba eső betegek miért reagálnak eltérően az antidepresszív Í0 vegyületekkel végzett kezelésre [Drugs 4, 361. (1972)]. A jelenleg a klinikumban használt antidepresszív vegyületek különböző mértékben befolyásolják az 15 aminők újra-felvételét a neuronokban: a demetil­imipramin és a prototriptilin főként blokkoló hatást fejt ki a noradrenerg neuronok sejtmembránjára, míg az imipramin és az amitriptilin ezenkívül gátolja a szerotonin szerotonerg neuronok által való újra-felvé-20 telét [J. Pharm. Pharmacol, 20, 150. (1968), J. Phar­macol. 4, 135. (1968)]. Számos agy-folyamat ismeretes, amelyben a szero­tonin és a noradrenalin ellenkező aktivitású [Ann. 25 N. Y. Aead. Sei. 66, 631. (1957), Adv. Pharmacol. 6B, 97. (1968) és Jouvet Van Praag Agy és alvás c. könyvében, (1974)]. A depresszióban szenvedő betegek orvosi kezelésében az egyik amin funkció­jának intenzívebbé tétele a másik amin funkciójának 30 csökkenését eredményezheti. 171029

Next

/
Oldalképek
Tartalom