171017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony közegnek szemcsézőtartály fúvókáihoz történő irányítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. III. 05. Norvégiai elsőbbsége: 1973. III. 08. (942/73) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. (NO-179) 171017 Nemzetközi osztályozás: B 01 J 2/20 Feltaláló: Friestad Isak Andreas vegyészmérnök, Porsgrunn, Norvégia Tulajdonos: Norsk Hydro a.s., Oslo, Norvégia Berendezés folyékony közegnek szemcsézőtartály fúvókáihoz történő irányítására 1 A találmány tárgya berendezés folyékony közegnek szemcsézőtartály fúvókáihoz történő irányítására. Számos ipari termék kerül forgalomba kisebb-nagyobb, közelítőleg gömb alakú szemcsék formájában. Ezek előállítása rendkívül sokféle mó- 5 don történhet. Ismert szemcsézési eljárás, amelynek során olvadékot, hideg vagy meleg koncentrált oldatot, esetleg szuszpenziót fúvókákon sugár formára bontanak, majd a sugárban áramló anyagot tovább bontják cseppekké. Ezeket a cseppeket az- io után gázon vagy folyadékon keresztülvezetve hűtik és így nyerik a kész szemcsézett terméket. A folyadéktömeg sugarakká történő bontását többféle módon lehet elvégezni. Az olvadékot, oldatot vagy szuszpenziót álló, vízszintes perforált 15 lemezre lehet például vezetni, amelyen keresztül folyva a folyadék sugarakra bomlik. A perforált lemez fölött levő folyadékmennyiség magassága általában nem haladja meg az 50, 100 cm-t. A lemezen kialakított fúvókák átmérője általában 20 fele az előállítandó szemcsék kívánt átmérőjének. A fúvókák ennek megfelelően általában igen kis méretűek és igen könnyen eltömődnek. Ezt az eljárást ezért többnyire csupán tiszta olvadékok, például ammóniumnitrát vagy karbamid oldalékok, 25 illetve koncentrált oldatok esetén alkalmazzák. Másik eljárás a folyadéksugarak előállítására a folyadéknak függőleges tengely körül forgó perforált tartályba történő bevezetése. Az ilyen tartályok lehetnek hengeresek, de célszerűen ívelt, 30 illetve kúpos kialakításúak. A szemcséző tartályok fölső átmérője ilyenkor mindig nagyobb az alsó átmérőnél, ami a szemcsék kedvezőbb kialakítását teszi lehetővé. Ha a szemcsézőtartály valamennyi fúvókasorán körülbelül azonos átmérőjű szemcséket kívánunk előállítani, az alsó fúvókasorok átmérője kisebb kell legyen, mint a fölsőké. A fúvókák nagysága és alakja még számos tényezőtől függ, és jórészt empirikus alapon határozható meg. A folyadéknak (olvadék, oldat vagy szuszpenzió) a szemcsézőtartályba történő bevezetése is többféle módon történhet. A folyadék beadagolása megoldható a szemcsézőtartály alján vagy felső részénél is, vagy akár mindkét helyen. Ha a folyadékot például csőtengelyen keresztül vezetjük be, az anyagnak elegendő idő áll rendelkezésére, hogy a szemcsézőtartály falain levő fúvókák eléréséig lényegében elérje a tartály falának sebességét. Ha a szemcsézőtartály viszonylag nagyméretű és az anyag bevezetése a fenékrész közepénél történik, a nevezett anyag jelentős tangenciális sebességet ér el, mielőtt a tartály falához érkezik. Ez természetesen az esetben érvényes, ha a folyadék megfelelő viszkozitással rendelkezik. Minél kisebb a különbség a folyadék és a tartály falának tangenciális sebessége között a fúvókáknál, annál nagyobb mennyiségű anyagot lehet a fúvókákon kibocsátani. Az említett sebességkülönbség csökkenésével tehát a fúvókák átmérőjét csökkenteni kell ahhoz, hogy adott fúvó-171017