171013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszprofilos lemezek folyamatos előállítására erősített mŰanyagokból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171013 Bejelentés napja: 1975. IX. 15. (MU-545) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. Nemzetközi osztályozás: B29D 3/02 Bejelentés napja: 1975. IX. 15. (MU-545) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. T ORSZÁGOS ALALMANY HIVATAL I Bejelentés napja: 1975. IX. 15. (MU-545) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. Feltalálók: Kecskeméthy Géza gépészmérnök 30%, Karakas Dániel gépésztechnikus 12%, Budapest, Kerekes Sándor gépésztechnikus 8%, Albertirsa, dr. Bognár József oki. vegyész 20%, Varga Gyula gépésztechnikus 9%, Fűzfó'gyártelep, Dávoti Ferenc oki. vegyészmérnök 7%, Balatonalmádi, Hercsel Márton vegyészmérnök, 7%, Ott Károly növényvédelmi üzemmérnök 7%, Veszprém Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest, Nitrokémia Ipartelepek, Balatonfűzfó' Eljárás és berendezés hosszprofílos lemezek folyamatos előállítására erősített műanyagokból 1 2 A találmány tárgya eljárás hosszprofílos vagy síklemezek folyamatos előállítására erősített műanyagokból. A találmány tárgya továbbá berendezés fenti eljárás foganatosítására. Erősített műanyagokból, elsősorban üvegszállal erősített poli- 5 észter gyantából többféle folyamatos eljárással készítenek hosszprofílos, ill. síklemezeket Mindegyik eljárásnál az első lépés az, hogy katalizátorokkal ellátott folyékony műgyantával impregnálják az erősítő anyagot, általában üvegszálakat, majd az 10 impregnált erősítőanyagot két választó fóliával letakarva, folyamatosan áthúzzák egy formaképző berendezésen, melyben a kívánt profilokat kialakítják és az anyagot irreverzibilisen megkeményítik. 15 A különféle lemezgyártási eljárások elsősorban a formaképzés módjában különböznek. Az egyik eljárás szerint lemezszerű merev formák között húzzák át a még lágy anyagot, miközben azt hőkezeléssel megkeményítik. Egy másik eljárásnál az alsó, 20 merev formaadó felületen helyezkedik el egy flexibilis töltettel, pl. fémszemcsékkel megtöltött zsák, mely mint egy rugalmas ellendarab felveszi az alsó felület alakját. A rugalmas zsák és a merev alsó formaadó lap között húzzák át a fóliákkal letakart 25 anyagot, melyet a rugalmas felső forma belenyom az alsó elem profiljaiba. Ennél is a folyamatos áthúzás közben történik az anyag kikeményítése. Egy másik eljárás szerint két merev, alsó és felső formázóelem közötti résben képeznek lég- 30 párnát és ezen a résen húzzák át és keményítik ki az anyagot. Mindegyik eljárásnak közös hátránya, hogy a gyártható lemezek szélessége erősen korlátozott. Köztudomású, hogy a hőre keményedő műanyagok térhálósodás közben zsugorodnak. A zsugorodás mértéke poliészter gyantáknál pl. 5-8%, üvegszállal erősítve 2-4%. Ez annyit jelent, hogy a gyártás közben zsugorodnak mind kereszt-, mind a lemez síkjára merőleges, mind hosszanti irányban. A hosszanti irányú zsugorodás a gyártási folyamatot nem zavarja, a kereszt- és merőleges irányú zsugorodás azonban azt eredményezi, hogy a gyártandó profilok a keményedési folyamat alatt változnak, torzulnak. Gyakorlati mérések szerint pl. egy 1 m széles szokásos hullámlemez keményedés közben szélességi irányban 2-3 cm-t zsugorodik. A zsugorodás következtében a lemez nekifeszül a formázó elemeknek, beszorul, szakadást, üzemzavart okoz. A zsugorodást elvileg lehetne követni a formázó elemekkel oly módon, hogy azokat a zsugorodás mértékének megfelelően és előrehaladás, ill. keményedés függvényében változó méretűre készítik. Ennek azonban nemcsak gyártási, hanem üzemeltetési nehézségei is vannak, mert a zsugorodás mértéke függ az alapanyagtól, a hőmérséklettől, a katalizátortól stb. Hiába készítenek tehát egy adott zsugorodásnak megfelelően változó méretű formázó elemeket, mert az említett nehézségek újra fellépnek, mihelyt valami ok miatt egy másik zsugo-171013