169992. lajstromszámú szabadalom • Berendezés íves zárlatok ívidejének korlátozására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VII. 10. (EE-2358) Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977. XI. 30. 169992 Nemzetközi osztályozás: H02H 7/00 Feltalálók: Bencze László villamosmérnök, Mokty J. Ferenc villamosmérnök, Szabó Zoltán villamosmérnök, Konczos István villamosmérnök, Pokorni János technikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Berendezés íves zárlatok ívidejének korlátozására 1 A találmány tárgya berendezés íves zárlatok ívidejének korlátozására, amely fázisvezető(k) és adott esetben (mű)csillagpont közé beiktatott, villa­mosan rövidrezáró érintkezőelemeket, ívkialakulást érzékelő, előnyösen fényvillamos elemekről erősítőn 5 keresztül vezérelt impulzuskapcsolót, külső vagy belső hálózatról táplált energiatárolót, továbbá sta­tikus passzív villamos áramköri elemeket tartalmaz. Ismeretes, hogy az erősáramú kapcsolóberende- 10 zéseken belüli zárlatok igen sokfélék lehetnek, aholis a legsúlyosabb következményekkel a beren­dezésen belüli íves zárlatok járnak. Már kis zárlati teljesítmények esetén is (10. ...20 MVA mellett, ahol a feszültségszinttől 15 függően 1....15kAeff íves zárlati áram folyhat) olyan körülmények alakulnak ki, hogy komolyan veszélyeztetik a normális üzemvitel folytatását, minthogy sok esetben a teljes kapcsolóberendezés megsérül, szétolvad, felrobban, veszélyeztetve ezzel 20 a kezelőszemélyzet közvetlen biztonságát, sőt életét is. A jelzett zárlati teljesítménynél nagyobb teljesít­mények esetén ez az hatás fokozott veszélyt jelent. Az ív fennmaradásának lehetősége erős hálózatról 25 táplált zárlat következtében jelentősen megnövek­szik, és mivel az ív félperiódusonként újragyújtása a nagyfokú ionizáció következtében stabilizálódik, így az ívfennmaradási idő megnövekszik. Mérések igazolják, hogy az első ívgyújtástól számított 30 5.. . .10 msec elteltével kialakul egy hő- és nyo­máscsúcs, amely elegendő a berendezés megsemmi­süléséhez. Ahhoz tehát, hogy a kapcsolóberendezést az íves zárlatok ezen hatásától meg lehessen védeni, az szükséges, hogy — vagy az ív kialakulásának lehetőségét kizárjuk, - vagy a már kialakult ív robbanást és leégést eredményező hő- és nyomáscsúcs-kialakulási idején belül az ívet fémes zárlati árammá alakítva söntölés révén kioltsuk. A technika jelenlegi állása szerint az ív kialaku­lásának lehetőségét kizáró gyakorlati megoldás nem ismeretes, mindössze e lehetőség minimalizálása lehetséges az áramvezető sínek és aktív villamos vezető elemek részleges vagy teljes szigetelésével. A szigetelés a feszültségszint függvényében gáz (SF6 kénhexafluorid) vagy szilárd — többnyire szinteti­kus - szigetelőanyag. Az előbbi a nagyfeszültségű (110.. . .400 kV), míg az utóbbi a kis- és középfe­szültségű (0,4. . . .35 kV) kapcsolóberendezések szigetelőanyaga. , Túlmenően azon, hogy a szigetelések csupán az ív kialakulásának valószínűségét, az ívtalppont kép­ződésének várható lehetőségét csökkentik, de azt teljesen nem küszöbölik ki, alkalmazásuk rendkívül költséges és bizonyos esetekben a termikus igény­bevehetőség csökkenése következtében műszakilag, 169992

Next

/
Oldalképek
Tartalom