169975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimerek vizes diszperziíinak előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. II. 07. (BÜ-708) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1977. XI. 30. 169975 Nemzetközi osztályozás: C08F 2/16 ül i a Feltalálók: di. Kovács Lajos vegyész 60%, Pásztor Gyula vegyészmérnök 30%, Faruk Aliné vegyésztechnikus 10%, Budapest Tulajdonos: BUDALAKK Festék- és Műgyantagyár, Budapest Eljárás polimerek vizes diszperzióinak előállítására 1 Ismeretes, hogy különféle célokra változatos összetételű polimer diszperziók használatosak igen széles körben. Az irodalom [pl. H. Warson: The Application of Synthetic Resin Emulsions (1972)] számos ilyen polimer diszperzióról tesz említést. 5 Ezek közül a legutóbbi időben nagy mértékben növekedett a vizes diszperziók jelentősége, amelyek használata, széles körben elterjedt. A vizes diszper­ziók egyik fontos csoportját a vinil-származékok polimerjeinek felhasználásával készítettek képezik. 10 Az ilyen termékek elsődlegesen fontos kolloid­kémiai tulajdonságai az alkalmazott védőkolloidoktól, emulgeáló- és diszpergáló szerektől nagy mértékben függenek. Ezek az adalékanyagok azonban, hidrofil jellegük folytán, a száradás után visszamaradó po- 15 limer-film egyes tulajdonságait (pl. vízállóság) ked­vezőtlenül befolyásolják. Az ismert vizes polimer diszperziók e hátrányuk mellett még ki nem elé­gítő stabilitásuk folytán a tárolhatóság tekintetében is sok kívánnivalót hagynak maguk után. 20 Kutatásaink során - az ismert eljárások hát­rányait kiküszöbölendő - olyan vizes polimer disz­perziók előállítására törekedtünk, amelyek nagyon stabilak, nem ülepednek, nagy mértékben vesznek fel pigmenteket, illetve töltőanyagokat és kedvező 25 tulajdonságú filmbevonatot képeznek. Meglepő módon, azt találtuk, hogy ilyen disz­perziók előállítását igen előnyösen végezhetjük telí­tetlen zsírsavak polietilénglikollal képzett olyan fél­észtereinek diszpergáló szerként való alkalmazása- 30 val, amelyek a használt monomerben vagy mono­merek elegyében jobban oldódnak, mint vízben és amelyek zsírsav-láncában található kettőskötések le­vegő behatására autooxidáció folytán telítődnek. Azt találtuk továbbá, hogy igen előnyösen befolyá­solják a szerves közegben kivitelezett polimerizációt az általunk először aktivátorként használt fémszap­panok. A telítetlen zsírsavak polietilénglikollal képzett félésztereinek diszpergáló szerként való alkalma­zásával nagy diszperzitású, rendkívüli mértékben stabil diszperziók állíthatók elő. Ezekben a film­képzés során -a bekövetkező autooxidáció foly­tán — a diszpergálószer molekulasúlya nő és hidro­fil tulajdonságának mértéke jelentékenyen csök­ken. Diszpergálószerként legalkalmasabbak az olaj-, a linol-, a linóién-, az oktadekadién-, illetve az eleosztearin-sav 200-1200 közötti molekulasúlyú polietilénglikollal képzett félészterei, illetve ezek keveréke. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban e diszpergáló szereket telítetlen zsírsav-monoészter gyűjtőfogalommal jelöljük. Külön kiemelést érdemel, hogy a legújabb iro­dalom (H. Warson előbbiekben, idézett összefoglaló műve) a telítetlen zsírsav-monoészterek diszpergáló szerként való alkalmazásáról egyáltalán nem tesz említést. A találmány szerinti eljárásban a monomer vinil­-származékok széles köre használható fel egymagá­ban vagy egymással keverve kiinduló anyagként. 169975

Next

/
Oldalképek
Tartalom