169948. lajstromszámú szabadalom • Eljráás szerves savak olajoldható kobaltsóinak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. XI. 26. (VE-772) Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977. X. 31. 169948 Nemzetközi osztályozás: C07C 51/52, 45/10 Feltalálók: Alexeeva Klavdia Alexandrovna végy.m., Aristovich Valery Jurievich vegy.m., Vysotsky Maxim Peírovich szervesvegy, Gankin Viktor Judkovich vegy.m.tech.,Delnik jVladlen Borisovich vegy.m.-techn., Klimenko Vladimir Leonidovich mérn.-közgazd, Trifel Aida Grigorievna vegy.m.-techn., Kuzmina Lidia Sergeevna vegy.m.-techn., Leningrád, Szovjetunió, Baltz Hans okl.vegy., Leuna, Daute Ralf okl.vegy., Halle-Neustadt, Poredda Siegfried okl.vegy., Bad Dürrenberg, Schmuck Rudi okl.vegy., Merseburg, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Vsesojuzny Nauchno- Issledovatelsky Institut Neftekhimicheskikh Protessov, Leningrád, Szovjetunió VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht", Merseburg, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás szerves savak olajoldható kobaltsóinak előállítására 1 A találmány tárgya az oxoszintézis területén belül olajoldható szerves savak kobaltsóinak előállítási eljárására vonatkozik. Olajoldható kobaltsókon hosszúszénláncú szerves savak olyan kobaltsóit értjük, amelyek olajakban, szénhidrogénekben, 5 valamint az olefinek hidroformilezésénél keletkező reakciótermékében oldhatók. Az oxoszintézis alapját az olefinek hidroformilezési reakciója képezi, azaz az olefin, a szénmonoxid és hidrogén egymással való reagáltatása 10 aldehidek képzése céljából. A reakció során katalizátorként kobaltkarbonileket alkalmaznak, amelyeket a reakciótérbe már kész formában adagolnak vagy amelyek a reakció körülményei mellett más kobalt vegyületekből (sókból, oxidokból,, stb.) kép- 15 ződnek. A reakció befejeztével a hidroformilezési termékből leválasztják a katalizátort és ismét visszavezetik a folyamatba. A hidroformilezési termékből a katalizátort például úgy választják le, hogy a hidroformilezési terméket rövidszénláncú 20 alifás savak (hangyasav, ecetsav, stb.) vizes oldatával kezelik. Ekkor a kobaltkarbonil vegyületek a rövidszénláncú alifás savak vízoldható kobaltsóivá alakulnak át. Az utóbbiakat ahhoz, hogy a folyamatba ismét visszavezethetők legyenek olajoldható 25 kobaltsókká (többek között naftenátokká) kell átalakítani. A vízoldható kobaltsók olajoldhatókká való átalakításához széles körben elterjedt eljárás a vízoldható kobaltsók hosszúszénláncú szerves savak Na- 30 vagy K-sójának szerves oldószer jelenlétében (szénhidrogének, nagy molekulájú alkoholok, stb.) történő kationcseréjén alapul. Minden esetben olyan szerves oldószert alkalmaznak, amelyben a hosszúszénláncú szerves savak képződött kobaltsói feloldódnak (lásd a 949 051 számú NSzK-beli, valamint a 2 757 204 és 3 332 971 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokat). Ezen eljárás hátránya, hogy igen sok alkália szükséges ahhoz, hogy a hosszúszénláncú szerves savak nátrium-, illetve káliumsóit előállíthassák, emellett nagymennyiségű szennyvíz keletkezik, amely szerves oldószerrel szennyezett. Ezenkívül az eljárás során kapott olajoldható kobaltsók szerves oldószerrel alkotott oldatából a kobaltsóban visszamaradt nátrium-, illetve káliumsókat mosással el kell távolítani, ami ismételten növeli a szennyvíz mennyiségét. Egy másik ismert eljárás olajoldható kobaltsók előállítására a kobaltacetát-tetrahidrát hosszúszénláncú szeives savakkal (7-20 szénatomszámú savakkal) vagy azok anhidridjeivel 100-200 C° hőmérsékleten és csökkentett nyomáson történő reakcióján alapul (lásd a 942 542 számú nagy-britanniai szabadalmi leírást). Ilyen körülmények között a hosszúszénláncú savak vagy ezek anhidridjei a kobaltacetáttal egy hosszúszénláncú szerves sav kobaltsója és ecetsav képződésé mellett reagálnak. A reakcióelegyből az ecetsavat folyamatosan ledesz-169948