169861. lajstromszámú szabadalom • Fémhalogén-lámpa és eljárás annak előállítáásra

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XII. 30. Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977. XII. 31. (EE—2303) 169861 Nemzetközi osztályozás: H 01 J 9/00, H 01 J 61/18, H 01 J 61/38 Feltaláló: MALMOSI Ernő mérnök, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Fémhalogén-lámpa és eljárás annak előállítására A találmány tárgya fémhalogén-lámpa és eljárás annak előállítására. Fémhalogén-lámpának nevezzük az olyan fényforrást, amelyben a fénysugárzást egy átlátszó és hőálló anyagból készült és hermetikusan lezárt kisülőedénybe bevezetett két elektród közötti, üzemi állapotban 0,1-10 bar közötti nyomású gázban létrejövő ívkisülés szolgáltatja, mikoris a kisülőedény higanyt, nemesgázt és egy vagy több adalékfémet tartalmaz, mely adalékfém(ek) a kisülőedény hideg állapotában legalább részben fémhaloid(ok) formájában van(nak) jelen. Az ívkisülés megindulásakor a higany és az adalékfém-haloid(ok) elpárolognak, utóbbi (ak) az ívben fémre és halogénre disszociáltak) és a fém(ek) gerjesztés következtében alapvetően hozzájárul (nak) az ívkisülés által kibocsátott fény spektrumához; ily módon a hasonló felépítésű, de a kisülőedényben a higanyon kívül egyéb fémet nem tartalmazó közismert higanygőzlámpához képest előnyösebb fényhasznosítású és színvisszaadása fényforrás nyerhető. A kisülőedényt a hőveszteségek csökkentésére és az elektródok elektromos hozzávezetéseinek oxidáció elleni védelmére gyakran egy üvegből készült, vákuumot vagy semleges gázt tartalmazó külső burába szerelik, amelyet esetleg a fény diffúzabbá tételére belülről alkalmas fénypor-bevonattal látnak el, de a külső bura szerepe jelen találmány szempontjából lényegtelen. Az adalékfémek a kisülőedénybe bevihetők köz-10 15 20 25 30 vétlenül halogénvegyület formájában, de történhet a bevitel elemi fém formájában is, mikoris a megfelelő mennyiségű halogént külön, pl. higanyhaloid formájában juttatják a kisülőedénybe. Utóbbi esetben az adalékfém halogénvegyülete „in situ" kémiai reakcióban keletkezik, melyet a kisülés bekapcsolásával vagy más úton történő hevítéssel lehet létrehozni. Fénytani szempontból előnyös adalékfém gyanánt egy vagy több, a periódusos rendszer Illa vagy IVa oszlopába tartozó fémet választani, mert ezeknek az ívkisülésben történő gerjesztésekor kisugárzott spektruma olyan gazdag vonalakban, hogy gyakorlatilag folytonos spektrális eloszlású, fehér fényű, tehát igen jó színvisszaadású fényforrást kapunk. A tapasztalat szerint azonban a periódusos rendszer Illa vagy IVa oszlopába tartozó fémekkel készült fémhalogén-lámpák igen előnytelen tulajdonságokkal is rendelkeznek: lényegesen magasabb a gyújtási feszültségük, mint pl. az adalékfém gyanánt alkálifémet tartalmazó fémhalogén-lámpáké, üzemelés közben pedig az ívük erősen beszűkül. Utóbbi jelenség azzal a következménnyel jár, hogy a kisülőedényben erős konvekciós gázáramlás jön létre, ami az ívet nyugtalanná teszi és kihajlítja a kisülőedény falához, aminek következtében annak anyaga a megengedhetőnél magasabb hőmérsékletre melegszik fel. A fal tartós magashőmérsékletű igénybevétele egyrészt általában csökkenti annak fényáteresz-169861 1