169848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédeszköz egyszerűsített méretcsoportos vágásbecslésre, és választéktervezésre
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1973. VII. 5. Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977. XII. 31. (EE—2154) 169848 Nemzetközi osztályozás: A 01 G 23/00 ^ Feltalálók: DÉRFÖLDI Antal erdőmérnök 60%, és DR. SZÁSZ Tibor erdőmérnök 40%, Budapest, Tulajdonos: Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest Eljárás és segédeszköz egyszerűsített méretcsoportos vágásbecslésre és választéktervezésre i A találmány eljárás és segédeszköz a kitermelésre előirányzott éves vágások fatömegéből tervezhető optimális választék összetétel gyors meghatározására. A találmány szerinti eljárás és táblázat előnyösen használható a közép- és hosszútávú tervezéseknél is. 5 Ismeretes, hogy az egyes erdőállományok fatömegéből termelhető választékok optimális összetételének meghatározása nem egyszerű feladat. Különösen nehéz a várható mennyiségeket becsülni abban az esetben, ha a kérdéses állományok méretileg és minőségileg erő- 10 sen eltérő egyedeket tartalmaznak. Ezzel magyarázható, hogy amíg az összes bruttó fatömeg meghatározására jó módszerek állnak rendelkezésre, addig a választékbecslés területén ilyeneket nem ismerünk. Megnyugtató módon ugyanis nem oldják meg a választéktervezést 15 sem a német irodalomból ismert módszerek (Mittscherlich, Flury, Wogel, Lang, Vanselov eljárása) sem a magyar Fekete Zoltán, vagy a szovjet N. T. Anucsin és V. K. Zaharov becslési eljárása. Ezek a módszerek általában egyedi becslésen alapulnak és igen munkaigénye- 20 sek. Előrelépést jelentett a választékbecslésben olyan táblázatoknak az alkalmazása, amelyek d1>3 mellmagassági átmérő szerint vastagsági és minőségi osztályokat képezve, ezek függvényében közlik a várható főbb válasz- 25 tékok százalékos arányait, vagy számszerű mennyiségeit. Ez a módszer azonban részletes és munkaigényes külső felvételt (törzskiszámlálás, körös-, rácsospróba stb.) és ezt követőleg aprólékos számításokat igényel. Újabban az adatfelvétel számítógépes feldolgozást is 30 lehetővé tevő átlalókkal (Kyritz, NDK) igyekeznek csökkenteni a felvételek és feldolgozások munkaidőszükségletét. További haladást jelentett a méretcsoportos szerfabecslési eljárás kidolgozása (Erdészeti Kutatások 3—4. sz., 1957), amelynél a kitermelendő fatömeget dk középátmérők szerint méretcsoportokra bontva rugalmas választéktervezésre van lehetőség. A méretcsoportba eső fatömeg ugyanis olyan szűkebb keret, amelyen bejül a piac igényeinek megfelelően lehet tervezni. Ez az eljárás azonban, a részletes külső felvétel miatt, még mindig túl munkaigényes és a méretcsoportokra vonatkozó számításokat mellmagassági fokonként kell elvégezni táblázatokba foglalt %-os mutatók segítségével. Az előbbihez képest némi egyszerűsítést jelent a törzseloszlás-típusokra alapozott méretcsoportos becslési eljárás (Erdészeti Kutatások 2—3. sz., 1969). Az egyes méretcsoportokba eső fatörnegek ugyanis elsősorban a törzsszám megoszlástól, illetve e megoszlások típusaitól és az ezekhez tartozó fatömegarányoktól függ. Bár ez az eljárás a rugalmas választéktervezéshez biztos alapot teremt, az előmunkálatok még ennél is munkaigényes fatömegfelvételt és aprólékos számítást igényelnek. A találmány szerinti eljárás és segédeszköz — újabb felismerések révén — plyan megoldást biztosít, amellyel a kitermelésre előírt fatömeg méretcsqportos bontását gyorsan, kevés munkaidőráfqrdítással lehet elvégezni anélkül, hogy az erdőbecsléseknél megengedett 20%-os hibahatárt átlépnénk. Az újabb felismerések lényege, hogy a törzseloszlás-169848 1
