169784. lajstromszámú szabadalom • Irányítóhenger láncfonalrendszerekhez szövőgépekben

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEI R A S A bejelentés napja: 1972. XII. 6. A bejelentés elsőbbsége: 1971. XII. 10. (18030/71) Svájc A közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1977. XII. 31. (SU—792) 169784 Nemzetközi osztályozás: D 03 D 49/22 *• ^. !; í i'r r. 'u ,--^' Feltaláló: PFARRWALLER Erwin, gépészmérnök, Winterthur, Svájc Tulajdonos: Gebrüder Sulzer Aktiengesell­schaft, Winterthur, Svájc Irányítóhenger láncfonalrendszerekhez szövőgépekben A találmány tárgya irányítóhenger láncfonalrend­szerekhez szövőgépekben, különösen hurokláncfeszí­tőhenger hurokkal szövött frottíranyagok előállí­tására alkalmas szövőgépekhez, aholis a flórhurkok képzése a szádnyílásnak a bordaláda elülső holt­pontjához viszonyított, a kelme átfutási irányában periodikusan történő előre- ill. hátramozgatásával történik. A frottíranyagok szövésére alkalmas fenti jellegű szövőgépek általában legalább két lánchengerrel vannak ellátva, amelyek egyike az alapszövet képzé­se céljából a vetülékekkel összekötendő ill. összeszö­vendő, viszonylag erősen feszített alapláncfonalakat hordja, míg a másik lánchengerre a lényegesen ke­vésbé feszített, vagy a szövési művelet során meg­határozott időközönként ismert módon rövid időre vezérelt módon meglazított hurokláncfonalak van­nak felvetve. E hurokláncfonalak a kívánt szövés­mintának megfelelően a láncfonalmező teljes széles­ségében vannak elosztva, ennek megfelelően vannak befűzve az egyes nyüstökbe, és a következőkben részletesen ismertetett önmagában ismert módon szövik be e hurokláncfonalakat az alapszövetbe. A szádanyílás és a bordaláda elülső holtpontja közötti fentiekben említett relatívmozgást oly módon érik el, hogy az egyes vetülékfonalakat a bordaládá­val vagy közvetlenül egészen a kész szövetig ütik be (teljes beütés) vagy pedig a kész szövettől mérve csak bizonyos meghatározott távolságig, amely tá­volság a kívánt hurokhosszúságtól függően 1-2 cm lehet (részleges beütés). Az ún. háromvetülékes kö­tésmódnál egy teljes beütést két részleges beütés kö­vet, míg az ún. négyvetülékes bekötésnél egy teljes beütést három egymás után következő részleges 5 beütés követ, majd ezután ismét teljes beütés követ­kezik, és a fenti folyamat periodikusan ismétlődik a frottírkelme szövése során. Amennyiben szövés köz­ben időszakosan sima szövet, tehát flórhurkok nél­küli kelmeszakaszok beiktatása is szükséges, ezt oly 10 módon érik el, hogy ilyenkor a bordaláda kizárólag teljes beütésekkel dolgozik mindaddig, míg ismétel­ten a flórhurkos kelmeszakasz következik. Az üzem­módváltás vezérlése tetszőleges ismert eljárással tör­ténhet, így alkalmazható Jacquard-, alakostárcsa-15 vagy kártyavezérlés. A részleges beütések során a bevitt vetülékfona­lakat először viszonylag lazán és az utolsóként tel­jes beütéssel bevitt vetülékfonaltól a fentiek értelmé­ben meghatározott távolságban kötik össze az alap-20 szövet és egyidejűleg a hurokképzéshez szükséges lánchengerre felvetett láncfonalakkal. Az utolsó ugyanazon vetülékcsoporthoz hozzárendelt beütéssel, amely ezúttal teljes beütés, az összes (a megelőző teljes beütést követően bevitt) vetülékfonalat együt-25 tesen az erősen feszített alapláncfonalak között és mentén előre csúsztatják mindaddig, míg azok a már kész szövetre felütköznek. Ennek során az alig vagy egyáltalán nem feszített hurokláncfonalak mintegy feltorlódnak és ily módon alakulnak ki a kívánt 30 hosszúságú flórhurkok. Az előállított kelmére jellem-169784 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom