169755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égetett kerámiatesteknek kőzetbázisú meddőhányó anyagokból történő előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 169755 JÉfk Bejelentés napja: 1974. III. 25. (PU—190) Svájci elsőbbsége: 1973. IV. 6. (5004/73) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1978. II. 28. Nemzetközi osztályozás: ^Bl|liA^^P#>r~^^H Bejelentés napja: 1974. III. 25. (PU—190) Svájci elsőbbsége: 1973. IV. 6. (5004/73) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1978. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Bejelentés napja: 1974. III. 25. (PU—190) Svájci elsőbbsége: 1973. IV. 6. (5004/73) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1978. II. 28. V,-. írl: \:n'*^/ Bejelentés napja: 1974. III. 25. (PU—190) Svájci elsőbbsége: 1973. IV. 6. (5004/73) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1978. II. 28. Feltaláló: Puskás Ferenc műszaki szaktanácsadó, Budapest Eljárás égetett kerámiatesteknek kőzetbázisú meddőhányóanyagokból történő előállítására i A találmány égetett kerámiatestek előállítására vonatkozik — alapanyagként — szilikátok formájában 40—85% Si02 -ot és 5—20% Al 2 0 3 -ot tartalmazó — és 1450 Cc -nál kisebb olvadáspontú primermélységi és/vagy felszíni vulkanikus kőzetek kitermelésével kapcsolatos 5 tevékenységből származó letakarási és művelési meddőhányóanyagokból, valamint — adalékanyagként — agyagásványtartalmü anyagokból és/vagy ipari hulladékanyagokból képzett keverékből, formázás és 1000— 1250 C° közötti hőmérséklettartományban foganatosí- 10 tott égetés által. A szakirodalomból ismeretesek olyan közlemények, amelyek arról számolnak be, hogy porcelán előállítását célzó kísérleteket végeztek riolit-kaolinokkal és riolitos kőzetekkel. (Petrik Lajos: „A magyarországi porcelán- 15 földekről, különös tekintettel a riolitkaolinokra". Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványai. Budapest, 1887., Petrik Lajos: „A riolitos kőzetek agyagipari célokra való alkalmazhatósága". M. Kir. Földt. Int. kiadv. Bp. 1888.) Ezekből a közleményekből kitűnik, hogy a kísér- 20 letek során a riolitkőzeteket redukáló atmoszférája ún. porcelán-tűzben égették, illetve olvasztották és megállapították, hogy azok vasoxidtartalmuktól függően többékevésbé szürke színárnyalatúak lettek. Egyes kőzetanyagok művi tisztítását megoldhatónak találták, első- 25 sorban gondos válogató jellegű kitermelés és a vasoxidos részek eltávolítása által. A tisztított kőzetanyagot porcelán gyártásánál az olvadékképző földtápanyag pótlására, illetve helyettesítésére javasolták. Más kísérletekkel megállapították, hogy a riolit-kőzetek átalakulása- 30 ból származó riolit-kaolinok alkalmasnak látszanak porcelán előállítására. Újabb irodalmi adatok szerint egyes kutatók megkísérelték, hogy átalakult vulkáni kőzetekből, így pl. hidrotermálisán átalakult dácit-porfirinből, illetve kaolinizálódott persit-porfirinből kerámiai termékeket készítsenek. Az említett kőzetanyagból, plasztikus agyagból és földpátból, vagy nefelinből álló keverékeket nagy fajlagos nyomással sajtolva formázták és égetését 1000 C° feletti hőmérsékleten 2 órás hőntartással vezették le. A vizsgált kőzetanyagokat ossz. alkálioxid tartalom alapján osztályozták és vizsgálták annak szerepét a kerámiák égetésében. (Popova G. N. és Babenko S. A.: „Tr. Nauch. Konf. Tomsk. Otd. Vses. Khim. Obshchest., 1-st. 1968. 251—3 oldal." és „Steklo Keram. 1970. 27 (6), 44—5 oldal.") Ismeretesek eljárások, amelyek eruptív kőzetanyagok felhasználásával olvasztott-, vagy égetett előállítására, vagy kerámiák gyártására vonatkoznak. így ismeretes a német 1 471 150 Ijsz. (megfelelője a francia 1 399 614 ljsz.) szabadalom szerinti eljárás, amelynek alapján 5— 50s%földpát-, zeolit, vagy más eruptív kőzet 0,1 mmnél kisebb szemcseméretű porához 45—90 s% 0,5 mm-nél nagyobb szemcseméretű samott, porcelánhulladék, bazalt, gránit vagy homok formájában vázképző anyagot, — 0,5—20 s% szódát, vagy más Na2 0 tartalmú anyagot és 5—10 s°/0 agyagot —, végül színező-oxidot és vizet kevernek a keveréket préselik és 950—1250 C°-on égetik. Az angol 1111 974 ljsz. (megfelelője a német 1671244 ljsz. nyilvánosságrahozatal és a francia 1 437 163 ljsz.) szabadalom szerint gránit porból 5 s% 169755 1
