169626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diklór-benzaldehid-oxim- karbonátok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VII. 12. (SchE—437) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1972. VII. 13. (P 22 34 816.9) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. XII. 31. 169626 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 131/00 A 01 N 9/20 Feltalálók: Dr. Puttner Reinhold vegyész, Nyugat-Berlin, Dr. Arndt Friedrich vegyész, Nyugat-Berlin, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Schering AG., Berlin és Bergkamen (utóbbi a Német Szövetségi Köztár­saságban) Eljárás diklór-benzaldehid-oxim-karbonátok előállítására i A találmány tárgya 2,6-diklór-benzaldehid-oxim­-karbonátok és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid szerek előállítása. Ez ideig kevés olyan vegyületet ismerünk, melyek a nemkívánatos növénysarjadzás elleni védekezés érdeké- 5 ben növények növekedésének a gátlására vagy szabályo­zására alkalmasak lennének. Az úgynevezett gátló anya­gok közül említést érdemel például a 2,6-diklór-benzo­nitril (3.027.248 számú egyesült államokbeli szabadal­mi leírás), amely azonban nem mindig felel meg a gya- 10 korlatban támasztott követelményeknek. Egy további növekedésgátló anyag a maleinsavhid­razid (l,2-dihidro-piridazin-3,6-dion); ez a hatóanyag mindenekelőtt füvek növését gátolja (815.192 számú német szabadalmi leírás). Használatánál hátrányt jelent, 15 hogy kis mennyiségek használata esetén hatása elégtelen. A találmány alapját ezért az a feladat képezi, hogy más gátló anyagokkal összehasonlítva hatásosabb szert hozzunk létre. Azt találtuk, hogy I általános képletű vegyületek — 20 ahol Rj és R2 azonos vagy különböző és jelentése metil­vagy fenilcsoport — herbicid hatásúak és nemkívánatos növénysarjadzással szemben hatásosabbak az ismert szereknél. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek 25 mindenekelőtt erős gátlóhatást fejtenek ki növekedő, osztódó szövetekre, mint vegetációs pont és gyökércsúcs, továbbá meggátolják a csírázást és a csírák növését és ezzel lehetővé teszik az egy- és kétszikű növényfajták elleni védekezést. Ezek közül különösen említést érdé- 30 mel a Stellaria media, Senecio vulgaris, Matricaria cha­momilla, Lamium amplexicaule, Centaurea cyanus, Amaranthus retroflexus, Galium aparine, Chrysanthe­mum segetum, Avena fatua, Alopecurus myosuroides, Echinochloa crus galli, Setaria italica, Agropyron repens, Cynodon dactylon, Cyperus esculentus, Cyperus rotun­dus, Sorghum halepense, Ipomea purpurea, Polygonum lapathifolium, Digitaria sanguinalis, Lolium perenne, Setaria faberii, Rumex crispus, Taraxacum officinale és Artemisia vulgaris. Ezenfelül megmutatkozott, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek használatával évelő gyo­mok hajtásainak növekedése megakadályozható, ha a kezelést a rügyezés megindulása előtt, vagy azzal egyidő­ben végezzük el. Ilyen módon védekezhetünk például Agropyron repens, Artemisia vulgaris, Rumex crispus, Taraxacum officinale, Cynodon dactylon, Sorghum halepense, Cyperus esculentus, Cyperus rotundus, Pterí­dium aquilinum és Equisetum ssp. ellen. Ez lényeges tech­nikai haladást jelent, mivel különösen az említett gyo­mok egyes területeken olyan kiterjedésben szaporodtak el, hogy kérdésessé teszik a szántóterületek gazdaságos használhatóságát. További lényeges előnyt jelent a találmány szerint elő­állított vegyületek alkalmazásánál, hogy különösen jól tűrik kultúrnövények, ezeket a kezelés nem károsítja, így védekezhetünk a gyomok ellen gyümölcsösökben, bogyós gyümölcsök, díszfák, dísznövények, díszcserjék, rizsnövény esetében, anélkül, hogy e kultúrák károsod­nának. 169626 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom