169626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diklór-benzaldehid-oxim- karbonátok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VII. 12. (SchE—437) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1972. VII. 13. (P 22 34 816.9) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. XII. 31. 169626 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 131/00 A 01 N 9/20 Feltalálók: Dr. Puttner Reinhold vegyész, Nyugat-Berlin, Dr. Arndt Friedrich vegyész, Nyugat-Berlin, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Schering AG., Berlin és Bergkamen (utóbbi a Német Szövetségi Köztársaságban) Eljárás diklór-benzaldehid-oxim-karbonátok előállítására i A találmány tárgya 2,6-diklór-benzaldehid-oxim-karbonátok és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid szerek előállítása. Ez ideig kevés olyan vegyületet ismerünk, melyek a nemkívánatos növénysarjadzás elleni védekezés érdeké- 5 ben növények növekedésének a gátlására vagy szabályozására alkalmasak lennének. Az úgynevezett gátló anyagok közül említést érdemel például a 2,6-diklór-benzonitril (3.027.248 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás), amely azonban nem mindig felel meg a gya- 10 korlatban támasztott követelményeknek. Egy további növekedésgátló anyag a maleinsavhidrazid (l,2-dihidro-piridazin-3,6-dion); ez a hatóanyag mindenekelőtt füvek növését gátolja (815.192 számú német szabadalmi leírás). Használatánál hátrányt jelent, 15 hogy kis mennyiségek használata esetén hatása elégtelen. A találmány alapját ezért az a feladat képezi, hogy más gátló anyagokkal összehasonlítva hatásosabb szert hozzunk létre. Azt találtuk, hogy I általános képletű vegyületek — 20 ahol Rj és R2 azonos vagy különböző és jelentése metilvagy fenilcsoport — herbicid hatásúak és nemkívánatos növénysarjadzással szemben hatásosabbak az ismert szereknél. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek 25 mindenekelőtt erős gátlóhatást fejtenek ki növekedő, osztódó szövetekre, mint vegetációs pont és gyökércsúcs, továbbá meggátolják a csírázást és a csírák növését és ezzel lehetővé teszik az egy- és kétszikű növényfajták elleni védekezést. Ezek közül különösen említést érdé- 30 mel a Stellaria media, Senecio vulgaris, Matricaria chamomilla, Lamium amplexicaule, Centaurea cyanus, Amaranthus retroflexus, Galium aparine, Chrysanthemum segetum, Avena fatua, Alopecurus myosuroides, Echinochloa crus galli, Setaria italica, Agropyron repens, Cynodon dactylon, Cyperus esculentus, Cyperus rotundus, Sorghum halepense, Ipomea purpurea, Polygonum lapathifolium, Digitaria sanguinalis, Lolium perenne, Setaria faberii, Rumex crispus, Taraxacum officinale és Artemisia vulgaris. Ezenfelül megmutatkozott, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek használatával évelő gyomok hajtásainak növekedése megakadályozható, ha a kezelést a rügyezés megindulása előtt, vagy azzal egyidőben végezzük el. Ilyen módon védekezhetünk például Agropyron repens, Artemisia vulgaris, Rumex crispus, Taraxacum officinale, Cynodon dactylon, Sorghum halepense, Cyperus esculentus, Cyperus rotundus, Pterídium aquilinum és Equisetum ssp. ellen. Ez lényeges technikai haladást jelent, mivel különösen az említett gyomok egyes területeken olyan kiterjedésben szaporodtak el, hogy kérdésessé teszik a szántóterületek gazdaságos használhatóságát. További lényeges előnyt jelent a találmány szerint előállított vegyületek alkalmazásánál, hogy különösen jól tűrik kultúrnövények, ezeket a kezelés nem károsítja, így védekezhetünk a gyomok ellen gyümölcsösökben, bogyós gyümölcsök, díszfák, dísznövények, díszcserjék, rizsnövény esetében, anélkül, hogy e kultúrák károsodnának. 169626 1