169454. lajstromszámú szabadalom • Épületalapozás

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169454 {m% Bejelentés napja: 1974. III. 19. (BO-1491) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. Nemzetközi osztályozás: E 02 D 5/20 ^^^k^- — -^M^^^M Bejelentés napja: 1974. III. 19. (BO-1491) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. III. 19. (BO-1491) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. Feltalálók: Germus Bertalan fóepítésvezető, 40%, Fendle Ferenc oki. építészmérnök, 20%, Miskolc, Maier Pál oki. mérnök, 40%, Budapest Tulajdonos: Borsod megyei Építőipari Vállalat, Miskolc Épületalapozás 1 A találmány épületalapozás pl. házgyári techno­lógiával előregyártott többszintes épületekhez, ahol az épületalapozást célszerűen helyszíni kapcsola­tokkal együttműködésre késztetett előregyártott vasbeton elemek szolgáltatják. 5 Ismeretes, hogy az előregyártás fejlődésével, fő­leg a házgyárak megszületése óta az építési munka egyre inkább szerelő-jellegűvé egyszerűsödött. En­nek következtében a múltban elképzelhetetlen épí­tési gyorsaság és termelékenység vált megvalósít- 10 hatóvá. Köztudott azonban, hogy mindez elsősor­ban az épületszerkezetek fölmenő falainak és fö­déméinek helyszíni összeállítása szempontjából igaz csak maradéktalanul, míg a házgyári épületek ala­pozási munkái többnyire hagyományos módokon 15 készülnek: A vázolt helyzet azzal a hátránnyal jár, hogy a x fölmenő falak és födémek összeállítási gyorsaságát nem lehet a teljes épület előállítási termelékeny­ségeként mértékadónak tekinteni. A hagyományos 2C technológiák miatt ugyanis több hónapot vesz igénybe, amíg az alapozási munkákkal el lehet jutni oda, hogy az a házgyári elemek futószalag­szerű beépítése céljából megfelelő „indítószintet" képezzen. 25 A házgyári épületek egy része ma is ún. lepény­-alappal készül, amely nem más, mint az épület teljes alapterülete mentén elterülő vasbeton lemez. A helyszíni munka és anyagigényesség szempont­jából ez rendkívül kedvezőtlen, mivel a beépített 30 betonmennyiségen kívül aránylag sok acélbetétre és sok zsaluzási munkára van szükség. A fenti hátrányok kiküszöbölése érdekében pró­bálkoztak monolit dobozlapok készítésével is. Erre a célra kézenfekvőnek látszott az alagútzsaluzásos építéstechnológia alkalmazása. A már eddig el­készült épületeknél szerzett tapasztalatok azonban nem voltak egyértelműen kedvezőek. Igaz ugyan, hogy ez a módszer valamivel olcsóbb, mint a lepény-alap, de drága segédszerkezet - az acélszer­kezetű alagútzsaluzat — szükséges hozzá. Emellett a helyszíni munka lényegesen kényesebb, és nagyobb fölkészültséget kíván, mint a szokványos mélyépítő­ipari technológiák. Kedvezőtlennek mutatkozott, hogy a teljes ala­pozást — csakúgy, mint a lepény-alap esetében — a helyszínen kell elkészíteni, és ezért pl.. időjárási tényezők nagymértékben gátolhatják a munka meg­felelő előrehaladását. Hátrányos az is, hogy a zsa­luszerszám sok és gondos karbantartást igényel, és mind ehhez, mind pedig az alagútzsaluzatos épí­téshez úgyszólván kizárólag jóképzettségű szak­munkásokat lehet csak alkalmazni. Csak érintőlegesen említjük, hogy még kedvezőt­lenebb a helyzet akkor, ha a teherbíró talaj arány­lag nagy mélységben helyezkedik el, és ezért ún. mélyalapozásokat kell készíteni. A mélyalapozásos módszerek mindegyike drága és munkaigényes. Cö­löpalapozás esetében például a cölöpözés indító­szintjének kialakításához gondos terepelőkészítést 169454

Next

/
Oldalképek
Tartalom