169417. lajstromszámú szabadalom • Ülésszerkezet járművekhez
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. VIII. 16. (VO-167) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973. VIII. 20. (P 23,41, 981,0) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. 169417 Nemzetközi osztályozás: B60N 1/00 J eltaláló: Vogel Heiner Karlsruhe 41-Stu, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Ignaz Vogel KG., Karlsruhe 41-Stu, Német Szövetségi Köztársaság Ülésszerkezet járművekhez 1 A találmány tárgya ülésszerkezet járművekhez, melynek egy a jármű padozatához rögzített alváza és az alvázon elrendezett üléspárnája van. A találmány tárgykörébe vágó szakterületen egy egész sor ismert ülésszerkezetet dolgoztak már ki 5 azzal a céllal, hogy egyrészt az utasnak a lehető legnagyobb kényelmet biztosítsa, másrészt viszont mind az előállítás mind a szerelés munkáját leegyszerűsítse. Az ismert konstrukciók között alapvető csoportokként az úgynevezett vonalas szerkezeteket 10 és az úgynevezett komfort szerkezeteket kell megkülönböztetni. A komfort szerkezetek alatt az olyan például távolsági autóbuszok részére kifejlesztett ülésszerkezeteket értünk, melyek tetszőleges dőlésszöggel beállítható háttámlával, sőt adott 15 esetben változtatható ülőfelülettel vannak felszerelve. A vonalas konstrukcióknál az alkotók elsősorban az ülésszerkezet robusztusságára, valamint az elérhető legnagyobb helykihasznáásra törekedtek. En- 20 nek következtében ezek az ülések egészen egyszerű szerkezetekként épülnek fel és extrém esetekben egyszerűen bakokra rögzített padokként vannak kiképezve. Az elsősorban a távolsági autóbuszok részére 25 kifejlesztett ülésszerkezetek, melyeket gyakran neveznek alvóülésnek is, felépítésükben lényegesen eltérnek az előbbiektől. Ezeknél ugyanis a konstrukciónak tartalmaznia kell a háttámasz, a kartámasz és adott esetben még az ülőfelület változta- 30 tására illetve elállítására alkalmas alkatrészeket is. Különleges tervezési és telepítési feltételként kell megemlíteni azt, hogy minden adott alvóülés mögött biztosítani kell az ott elhelyezkedő utas részére az elhelyezkedés kényelmét és bizonyos mozgásszabadságot. Általános szabályként még az a követelmény is kielégítendő, hogy a jármű utasterének folyosóján egymás mellett elrendezett üléseket úgy kell kialakítani, hogy azokat a folyosókba lehessen bebillenteni vagy beállítani. Ezzel az intézkedéssel ugyanis azt lehet elérni, hogy az összes utas elhelyezkedése után az egyes ülések közötti távolságokat és ezzel az utasok mozgásszabadságát bizonyos mértékig meg lehet növelni. Az ismert ülésszerkezetek sokaságának fentiekben ismertetett két szélső határa kpzött magától értetődő módon igen sok közbenső variációja is létezik. Ilyen közbenső megoldásként kéli megemlíteni a kompszolgálatra felhasznált utasszállító hajókhoz kidolgozott konstrukciókat, melyeknek tervezésénél nagy könnyebbséget jelent az, hogy utasszállító hajóknál a Jiellyel nem keil takarékoskodni. Ebből egyrészt az következik, hogy ezek nincsenek szorosan egymás mellett elrendezve, másrészt azonban egy bizonyos fokú kényelmet ezeknek is biztosítaniuk kell mivel vonalszolgálatra beosztott járművekről van szó. Ezek a konstrukciók a vasúti járművekhez kidolgozott ülésekre hasonlítanak, azaz nincsenek alvószékekként kialakítva, hanem 169417