169417. lajstromszámú szabadalom • Ülésszerkezet járművekhez

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. VIII. 16. (VO-167) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973. VIII. 20. (P 23,41, 981,0) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. 169417 Nemzetközi osztályozás: B60N 1/00 J eltaláló: Vogel Heiner Karlsruhe 41-Stu, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Ignaz Vogel KG., Karlsruhe 41-Stu, Német Szövetségi Köztársaság Ülésszerkezet járművekhez 1 A találmány tárgya ülésszerkezet járművekhez, melynek egy a jármű padozatához rögzített alváza és az alvázon elrendezett üléspárnája van. A találmány tárgykörébe vágó szakterületen egy egész sor ismert ülésszerkezetet dolgoztak már ki 5 azzal a céllal, hogy egyrészt az utasnak a lehető legnagyobb kényelmet biztosítsa, másrészt viszont mind az előállítás mind a szerelés munkáját leegy­szerűsítse. Az ismert konstrukciók között alapvető csoportokként az úgynevezett vonalas szerkezeteket 10 és az úgynevezett komfort szerkezeteket kell meg­különböztetni. A komfort szerkezetek alatt az olyan például távolsági autóbuszok részére kifej­lesztett ülésszerkezeteket értünk, melyek tetsző­leges dőlésszöggel beállítható háttámlával, sőt adott 15 esetben változtatható ülőfelülettel vannak felsze­relve. A vonalas konstrukcióknál az alkotók elsősorban az ülésszerkezet robusztusságára, valamint az elér­hető legnagyobb helykihasznáásra törekedtek. En- 20 nek következtében ezek az ülések egészen egyszerű szerkezetekként épülnek fel és extrém esetekben egyszerűen bakokra rögzített padokként vannak ki­képezve. Az elsősorban a távolsági autóbuszok részére 25 kifejlesztett ülésszerkezetek, melyeket gyakran ne­veznek alvóülésnek is, felépítésükben lényegesen eltérnek az előbbiektől. Ezeknél ugyanis a konst­rukciónak tartalmaznia kell a háttámasz, a kartá­masz és adott esetben még az ülőfelület változta- 30 tására illetve elállítására alkalmas alkatrészeket is. Különleges tervezési és telepítési feltételként kell megemlíteni azt, hogy minden adott alvóülés mö­gött biztosítani kell az ott elhelyezkedő utas ré­szére az elhelyezkedés kényelmét és bizonyos moz­gásszabadságot. Általános szabályként még az a követelmény is kielégítendő, hogy a jármű utaste­rének folyosóján egymás mellett elrendezett ülé­seket úgy kell kialakítani, hogy azokat a folyo­sókba lehessen bebillenteni vagy beállítani. Ezzel az intézkedéssel ugyanis azt lehet elérni, hogy az összes utas elhelyezkedése után az egyes ülések közötti távolságokat és ezzel az utasok mozgás­szabadságát bizonyos mértékig meg lehet növelni. Az ismert ülésszerkezetek sokaságának fentiek­ben ismertetett két szélső határa kpzött magától értetődő módon igen sok közbenső variációja is létezik. Ilyen közbenső megoldásként kéli megem­líteni a kompszolgálatra felhasznált utasszállító ha­jókhoz kidolgozott konstrukciókat, melyeknek ter­vezésénél nagy könnyebbséget jelent az, hogy utas­szállító hajóknál a Jiellyel nem keil takarékoskodni. Ebből egyrészt az következik, hogy ezek nincsenek szorosan egymás mellett elrendezve, másrészt azon­ban egy bizonyos fokú kényelmet ezeknek is biz­tosítaniuk kell mivel vonalszolgálatra beosztott jár­művekről van szó. Ezek a konstrukciók a vasúti járművekhez kidolgozott ülésekre hasonlítanak, azaz nincsenek alvószékekként kialakítva, hanem 169417

Next

/
Oldalképek
Tartalom