169383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil H3N2 influenza-vírustörzs és az azt tartalmazó élő vírus-vakcinák előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 169383 LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. IX. 26. (RE-565) C 12 K 9/00 Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1973. IX. 27. (401 335) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VIII. 31. Feltaláló: Peetermans Julien vegyész, Rixensart, Belgium Tulajdonos: RECHERCHE et Industrie Thérapeutiques, Genval, Belgium Eljárás stabil H3 N 2 influenza-vírustörzs és az azt tartalmazó élő vírus-vakcinák előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás egy szérum-inhibitorok hatásának teljes mértékben ellenálló, stabil N3N2 influenza-vírustörzs és az azt tartalmazó élő influenza vírus-vakcinák előállítására. 5 A korábbi kísérletek kimutatták, hogy a vírus-eredetű légzőszervi megbetegedésekkel szembeni védelem a légzőszervi nyálkahártyák helyi immunitásának tulajdonítható. Ezt a nézetet a legutóbb Rossen és munkatársai elevenítették fel (Progr. 10 Med. Viro. 13, 194 (1971)]. Az utóbbi években több kísérletet végeztek influenza elleni immunitás kiváltására inaktivált vakcinák intranazális beadásával (Waldman és munka- 15 társai: Nature 218, 594 (1968), J. Immunol. 207, 520 (1969), WHO Bull. 41, 543 (1969)]. Az eredmények azonban nem voltak tartósak, ami feltehetően annak tulajdonítható, hogy az inaktivált antigén nem fejt ki megfelelő gerjesztő hatást 20 az immunrendszerre [Tyrrel és munkatársai: J. Hyg. 68, 359 (1970)]. Élő influenza vírus-vakcinákat is ismertettek és alkalmaztak már, ezek azonban nagymértékben ingadozó védőhatást eredményeztek. E vakcinákkal 25 kapcsolatban igen sok kísérletet végeztek már a vírus patogenicitásának csökkentésére, például tojásokban végzett sorozattenyésztéssel. Élő influenza vírus-vakcinákat már néhány éve alkalmaznak a Szovjetunióban, e vakcinák - Szmo- 30 rodincsev és munkatársai közleménye szerint [Bull. WHO 41, 585 (1969)]- influenza járvány esetén jó védőhatást fejtenek ki. A betegek szervezetéből elkülönített vírusokkal végzett, nem patogén vírustörzsek elkülönítésére irányuló klinikai kísérletek során megállapították, hogy a lószérum-inhibitorokkal szemben rezisztens vírusok kevésbé váltanak ki káros reakciókat, mint a lószérum-inhibitorokra érzékenyek [A. A. Szmorodincsev, G. A. Alexandrova, O. M. Csalkina és A. A. Szelivanov: Applied Virology (1965), 1st Annual Symposium, Boca Raton, Florida, 1964 (kiadó: M. Saunders és E. H. Lennette, Sheboygan, Wisconsin, Ellis), 142. oldal]. Elfogadott nézet azonban, hogy az élő influenza vírus-vakcinák beadásakor fellépő mellékreakciók kiküszöbölése érdekében teljes mértékben inhibitor-rezisztens mikroorganizmusokat kell felhasználni, mert a vakcina már csekély mennyiségű inhibitor-érzékeny részecske jelenlétében is emberi használatra alkalmatlan mértékben patogénné válik. Eddig már több kísérletet végeztek lószérum-inhibitorokkal szemben teljes mértékben rezisztens influenza-vírustörzsek elkülönítésére és számos módszert ismertettek az influenza-vírusok inhibitor-rezisztenciájának fokozására. E módszerek lényege az, hogy influenza-vírustörzseket szérum jelenlétében tojásokban sorozattenyésztésnek vetnek alá.
