169361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogén-gyanták előállítására benzinpirolízis könnyűkátrány melléktermékének aromás frakciójából

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169361 • ^ßESS­Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1974. IV. 12. (MU-527) C 08 F 212/08, 232/08, 240/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1976. V. 28. HIVATAL Megjelent: 1977. VII. 30. -Feltalálók: Dr. Simon Artui oki. vegyész 18%, Ghymes György oki. vegyész 16%, Budapest, Simon Ferenc oki. vegyészmérnök 16%, Veszprém, dr. Szepesy László oki. vegyészmérnök 14%, Kollár László oki. vegyészmérnök 10%, Budapest, Ilcsik Ferencné oki. vegyészmérnök 10%, dr. Kerényi Ervin oki. vegyész 6%, Veszprém,, Andor István oki. vegyészmérnök 6%, Budapest, dr. Losonczy Géza oki. vegyészmérnök 4%, Veszprém Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, 50%, Budapest Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, 50%, Veszprém Eljárás aromás szénhidrogén-gyanták előállítására benzinpirolízis könnyűkátrány melléktermékének aromás frakciójából 1 A találmány tárgya eljárás aromás szénhidrogén­-gyanták előállítására benzin-pirolízis könnyű­kátrány melléktermék széles forrásponthatárú C8 —C 9 -frakciójából, amelynek alsó atmoszférikus forrásponthatára 120 C felett, felső atmoszférikus 5 forrásponthatára 200 C alatt van. Ismeretes, hogy az olefinek előállítására szolgáló benzin-pirolízis könnyűkátrány mellékterméke jelen­tős mennyiségben tartalmaz telítetlen szénhidro- 10 géneket, amelyek tárolásnál, felmelegítésnél poli­merizálódásra hajlamosak, és a további feldolgo­zásnál nehézségeket okozó egyébként értéktelen gyanta formájában kiválhatnak, ezért a könnyű­kátrány feldolgozásakor 'különleges intézkedéseket 15 tesznek szükségessé. E telítetlen szénhidrogének ké­miai szerkezet és szénatomszám szerinti megoszlása és mennyisége a pirolizált benzin összetételétől és a pirolízis körülményeitől függ. Kinyerésük tiszta monomerekként rendkívül költséges, ezért külön- 20 féle eljárásokat dolgoztak ki, amelyekkel vagy a folyékony melléktermékek egészéből, vagy pedig frakcionálással többé-kevésbé élesen elválasztott szénhidrogén elegy csoportokból polimerizáció útján nyerik ki a telítetlen vegyületeket. Általános gya- 25 korlat szerint a pirolízis folyékony könnyűkátrány termékét a szénhidrogének szénatomszáma szerinti elegycsoportokra bontják, ezek egyike a C8 -C 9 aromás szénhidrogéneket tartalmazó frakció, amely­nek polimerizálható főbb komponensei: sztirol, me- 30 tilsztirolok és indén. Egy ilyen célra szolgáló el­járást ismertet a 164 933 sz. magyar szabadalmi leírás. Az aromás telítetlen vegyületek kinyerésének egyik módja az, hogy a desztillációval mérsékelten elválasztott, széles forrásponthatárú aromás frakciót további dúsítás nélkül kénsawal kezelik, ezzel a polimerizálható telítetlen vegyületeket gyanta alak­jában eltávolítják [Brit. Chem. Eng. 10, 3. sz. 158 (1965)]. Ez az eljárás azonban az aromás frakció tisztítását és az instabilis telítetlen vegyületek eltá­volítását szolgálja, a polimerizált gyanta minősége alárendelt és változó. Az aromás C8 -C 9 frakció monomerjeinek ki­nyerésére a 2 370 528 sz. USA , szabadalmi leírás olyan eljárást ír le, amelyben első lépésként kis mólsúlyú polimert állítanak elő, gyökös vagy ionos iniciátorokkal (például benzoil-peroxiddal, kénsav­val, alumíniumtrikloriddal), majd ezt a polimert pirolízissel monomerekké dekomponálják. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy sok műveleti lépésből áll, és emiatt számottevő veszteségek lépnek fel. Az aromás frakcióból előállított gyanta minősé­gének javítására ismeretesek olyan eljárások is, ahol a pirolízis könnyűkátrány melléktermékéből aromás monomereikben dúsított, szűk (például 130-160 C°, illetve 160-180 C°) forrásponthatárú frakciókat állítanak elő, és ezeket a frakciókat polimerizálják peroxid-iniciátor, például di-terc­-butil-peroxid vagy izopropilbenzolhidroperoxid je-169361

Next

/
Oldalképek
Tartalom