169336. lajstromszámú szabadalom • Lökhárító szerkezet járművekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169336 .J^Sk Nemzetközi osztályozás: l|p Bejelentés napja: 1974. XI. 18. (IA-723) B 60 R 19/06 •i ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VII. 30. ' • Feltalálók: Boda Iván gépésztechnikus, Nacsinák János gépésztechnikus, Hábei Gyula gépésztechnikus, Kumot Gyula gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: IKARUS Karosszéria és Járműgyár, Budapest Lökhárító szerkezet járművekhez 1 A találmány lökhárító szerkezet járművekhez, amely a járműhöz rögzített kereszttartóra van erő­sítve. Ismeretes olyan lökhárító szerkezet, ahol maga a 5 lökhárító a gépjármű hossztengelyével párhuzamos hossztengelyű méhsejtekből áll, rajta elrendezett ru­galmas borítással. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy a rugalmas' frontfelület, amely ugyan embe­rekkel történő ütközéskor előnyös, merev tárggyal 10 történő ütközéskor az ún. „visszarúgás" miatt még csak fokozza az ütközés miatt bekövetkező káro­sodást. Tekintettel arra, hogy a lökhárítónak vi­szonylag nagy energiát kell felemésztenie, a rugal­mas anyagnak, amely az említett ismert megöl- 15 dásnál poliuretánhab, nagy keménységűnek kell len­nie. Ez viszont hátrányos az emberekkel történő ütközésre. Amennyiben viszont csökkentik a rugal­mas anyag, tehát poliuretánhab keménységét, a kellő eredmény elérése érdekében növelni kell a 20 lökhárító térfogatát. Amennyiben a térfogatot nem növelik, úgy a lökhárító belsejében levő légpárnák káros rugalmassági tulajdonsága nagymértékben je­lentkezik. A légpárnák alkalmazása mindenképpen hátrányos, mert ütközés esetén az összenyomott le- 25 vegő igyekszik eredeti térfogatát és nyomását visszanyerni, ami a már említett visszarúgást ered­ményezi. A gépkocsi hossztengelyével párhuzamos ten­gelyű sejtek az ütközésiránnyal párhuzamosan he- 30 lyezkednek el és így a szerkezet a gerincre van terhelve ütközéskor, aminek következtében a defor­mációs munka nem tud a teljes lökhárítón egyen­letesen eloszolni. A sejtszerkezet gerince nyomó­erőt kap, azaz kihajlásra, illetve horpadásra van igénybe véve. Ismeretes továbbá olyan lökhárító szerkezet, ahol maga a lökhárító a gépjárműhöz csuklós ruda­zat révén van kapcsolva. Ennek a megoldásnak éppen az általa előnyösnek, vélt hosszú ütkcjzőhossz a hátránya. A nagymértékben a jármű elé nyúló lökhárító akár személy, vagy teherautó, akár autó­busz esetén esztétikailag és térfoglalás szempont­jából hátrányos. A lökhárító ugyanis csak a kocsi passzív hosszát növeli és a manőverezési képességet rontja, ugyanakkor a kocsi befogadóképessége nem nő. Autóbuszoknál pedig, ahol a jármű hossza nemzetközi szabványok által korlátozva van, ilyen lökhárító szerkezet egyáltalán beépítésre sem ke­rülhet. Az ismert megoldásnál a rudak íves kiala­kításúak és így nagyon könnyen kihajlanak. A ki­hajlás elkerülése céljából azokat igen nagy szilárd­ságú anyagból, és nagy keresztmetszettel kell ké­szíteni. A nagy szilárdságú anyag megmunkálása bonyolult és az anyag maga drága, míg a kereszt­metszet növelés jelentős súlytöbbletet okoz. így a lökhárító működésével nyert előnyök a fékezendő súly növekedése miatt elveszhetnek. 169336

Next

/
Oldalképek
Tartalom