169307. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aril-acetilén-vegyületek előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 169307 JÊÈL. Nemzetközi osztályozás: WgÈ Bejelentés napja: 1974. XII. 23. (EI-586) C07C 15/l£ 25/26 ^^ Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1973. XII. 26. (428,163) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja : 1976. V. 28. Megjelent: 1977. VII. 30. Feltalálók : Marshall Winston Stanley vegyész, Bargersville, Indiana, Pfeifer William vegyész, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Eli Lilly and Company, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok Eljárás új aril-acetilén-vegyületek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új aril-acetilén-ve­gyületek előállítására, melyek gyulladásgátló, láz­csillapító, fájdalomcsillapító . és trombózisellenes szerként használhatók. A nem helyettesített 4-bifenilil-acetilént először 1939-ben írták le, lásd Beilstein [5] 6, 1334, 1336. Helyettesített és nem helyettesített 3-bifenilil-ace­tilén-származékokat ismertet a 833 046 számú ka­nadai szabadalmi leírás. Helyettesített 4-bifenilil-acetilén-vegyületeket ez­ideig még nem ismertetettek. A jelen találmány tárgya eljárás az I általános képletű új aril-acetilén-vegyületek, mely képletben Rí jelentése hidrogén-, klór-, fluoratom, metil- vagy metoxicsoport, és R jelentése 1. II általános képletű fenilcsoport, melyben mindegyik R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén-, klór-, fluoratom vagy metilcsoport, vagy 2. C5-C7 cikloalkilcsoport, . azzal a megkötéssel, hogy az R, és R2 csoport legalább egyike más mint hidrogénatom, előállítására a megfelelő acetofenon halogénezésé­vel, majd ezt követően dehidrohalogénezésével. A találmány szerinti új vegyületek bármelyik szintézisúttal előállíthatók. A legelőnyösebb utat az 1. reakcióvázlat szemlélteti. Ebben a szintézisútban egy, az I általános képletnek megfelelően helyette­sített acetofenont halogénezünk, nevezetesen bró­mozunk vagy klórozunk, ezzel a-halogén-sztirolt kapunk, mely dehidrohatogénezéssel a kívánt ve-5 gyületet adja. Bár a karbonilvegyületek halogéne­zését általában foszfor-pentabromiddal vagy -pen­takloriddal folytatják le, a jelen szintézisban azo­nos eredmény érhető el foszfor-pentahalogenid és megfelelő foszforoxi-halogenid keverékének alkal-10 mázasával. Ezen szerek mennyisége nem döntő, szokásos felesleget alkalmazunk, a foszforoxi­-halogenid reakcióközegként szolgál. Mindamellett, más inert reakcióközegként benzol vagy toluol is alkalmazható. A reakció leginkább magasabb hő-15 mérsékleten, mint 40-200 C° közötti hőmérsék­leten megy végbe. Az elválasztás és kívánt esetben a tisztítás, szokásos módon folytatható le. A szintézis második reakciólépése a kapott a-ha­logén-sztirol dehidrohalogénezése. Az alkalmazott 20 reagens nem döntő tényező, erős bázisok, mint a nátrium-amid, lítium-amid vagy kálium-amid oldat­ban, folyékony ammóniában vagy a kálium-terc­-butoxid dimetil-szulfoxidban jó eredményt ad. A dehidrohalogénezést előnyösen -30 G° és 0 C° kö-25 zötti hőmérsékleten folytatjuk le. Az elválasztás és a tisztítás kívánt esetben, szokásos módon folytat­ható le. A következő példák a találmány szerinti vegyü­letek szintézisét szemléltetik. A mm mindenütt 30 Hgmm-t jelent. 169307

Next

/
Oldalképek
Tartalom