169111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés éghető, folyékony halmazállapotú hulladékok elégetésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VII. 24. Közzététel napja: 1976. IV. 28. Megjelent: 1978.1. 31. (MO-880) 169111 Nemzetközi osztályozás: F 23 G 7/00 Feltalálók: Filippov Vladimir Ivanovich mérnök, Moszkva, Sumarokov Mikhail Vasilievich gépészmérnök, Ljubertsy Moskovskoi oblasti Szovjetunió Tulajdonos: Moskovsky Nauchno-Issledovatelsky i Proektno-Izyskatelsky Institut Mosvodokanalniiproékt^ Moszkva, Szovjetunió Eljárás és berendezés éghető, folyékony halmazállapotú hulladékok elégetésére 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés éghető, folyékony halmazállapotú főleg szerves anyagú hulladékok elégetésére, különösen ipari nagyüzemekben vagy hulladékgyűjtő központi telepeken. Folyékony halmazállapotú hulladékokat akkor kell elégetni, hogyha azt valamilyen oknál fogva nem lehet a csatornába leereszteni vagy zagytérre folyatni, kémiai tisztításuk pedig költséges. A folyékony, éghető hulladékok általában éghető és nem éghető részekből és különböző lebegőanyagokból állnak. Mind az éghető, mind a nem éghető hulladékokat egyaránt meg kell semmisíteni. Éppen ezért jól égő anyagokkal szokás keverni a folyékony hulladékanyagot, hogy a rosszul égő alkatrészek és a lebegő anyagok is elégjenek. Folyékony hulladékanyagokat - melyeknek nagyobb része éghető alkatrészeket tartalmaz - különböző rendszerű égőfejes kazánokban lehet elégetni. Ez az eljárás erősen szennyezett és nagy százalékban vizet tartalmazó folyékony hullodékanyagok elégetésére nem alkalmas, mert az égő fúvókái hamar elpiszkolódnak és a durva cseppeloszlású víz jelenléte miatt a láng kialszik. Folyékony hulladékoknak többfokozatú, etázsrendszerű és dobkazánokban való elégetése igen költséges és a tökéletlen égés következtében keletkező szennyeződés, valamint az igen nagy mennyiségben keletkező füstgázok a környezeti levegőt nagy mértékben szennyezik. A közelmúltban kőolaj derivátumok előállításából származó hulladékanyagok elégetésére egy olyan berendezést készítettek, amelyben a hulladékot a hulladékréteg örvénylő mozgása mellett égették el. A berendezés üzembehelyezésekor azonban kiderült, hogy az ezen berendezéssel foganatosítani kívánt eljárás a levegő felhevítése nélkül nem megy végbe, 400 C° levegőhevítés azonban nem elégséges, további hevítés pedig már gazdaságtalan. 10 Különböző országokban végzett gyakorlati munka során úgy találtuk, hogy az ezen célra szerkesztendő berendezésnek olyannak kell lennie, amelynek segítségével a levegőt legalább 450C°-ra 15 fel lehet hevíteni, mód legyen arra, hogy az örvénylő áramlást végző hulladékanyaghoz az égéstérbe járulékosan gázégőket lehessen beépíteni és az égési hőfokot 700-800 C°-ra fel lehessen emelni, ami viszont ugyancsak az eljárás Jcöltségei-20 nek növelésével jár együtt. Folyékony, éghető hulladékok megsemmisítésére ismert a nyomás alatt az égőtérbe bevitt légfelesleggel üzemelő berendezés is. Ennél az eljárásnál bőséges levegővel öblítik át a 25 felhabosított, éghető folyékony hulladékanyagot, majd erre a rétegre bocsátják a szúrólángot. Az éghető, folyékony hulladékrétegre vezetett levegőt primérlevegőnek nevezik. Az égési térben levegőhólyagocskák alakulnak ki, amelyek állandó hab-30 eloszlást hoznak létre, a habosodás előtti anyag-169111