168879. lajstromszámú szabadalom • Röpítőtörő ill. malom kopásálló forgórésszel, főként keménykőzetek aprítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. XI. 29. (VE-741) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977. III. 31. 168879 Nemzetközi osztályozás: B 02 C 13/00 Feltaláló: Nagy Egon oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Vállalat, Budapest Röpítőtörő ül. malom kopásálló forgórésszel, főként keménykőzetek aprítására 1 A találmány kőzetek, ércek és ásványok aprí­tására szolgáló röpítőtörő ill. malom, melynek for­górészét a fajlagos kopás csökkentése céljából cse­rélhető védőelemek borítják. A röpítőtörők legerősebben kopó alkatrésze a verőléc. Kemény kőzetek aprításánál a verőlécek kopása határozza meg a röpítőtörők üzemének gazdaságosságát. Kísérletek és üzemi tapasztalatok alapján megállapítást nyert, hogy a fajlagos verőléc kopás igen nagy mértékben függ az alkalmazott verőlécek számától. Ha pl. a verőlécek számát 4-ről 2-re csökkentik, a fajlagos kopás is csaknem felére csökken, ugyanakkor a töret szemszerkezetében alig észlelhető változás. A verőlécek számának csökkentése azonban az anyagszemek behatolási mélységének növekedését vonja maga után, ami a forgórész-test nagyobb mértékű kopását ered­ményezi. Ennek elkerülésére az utóbbi időben gyakran alkalmaznak un. tárcsás forgórészeket amelyeknél a verőlécek közötti tér radiálisán nincs behatárolva, így a behatoló anyagszemek nem üt­köznek fel a forgórészre. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezeknél a tárcsás forgórészeknél a verőlécek fajlagos kopása jelentősen nagyobb. £ jelenség azzal magyarázható, hogy zárt kö­penyű forgórész esetén az anyagszemek felütköz­nek a forgórész külső felületére, és ott a verőlécek előtt anyagsűrűsödéseket hoznak létre. Ezek az anyagpárnák megakadályozzák, hogy minden szem közvetlenül felütközzön a verőlécek felületére, vagyis az anyagszemek egy része másik anyagszem­nek ütközve aprózódik. Ilyen módon egy bizonyos mértékű önőrlés következik be, ami természet­szerűen csökkenti a verőlécek fajlagos kopását. 5 A fenti felismerés képezi a találmány alapgon­dolatát. A cél tehát olyan forgórész kialakítása, amelynél kevés számú verőléc alkalmazható, és ugyanakkor az anyagszemek behatolási mélysége korlátozott. Emellett meg kell védeni a drága és 10 nagy súlyú forgórészt a kopástól, olyan cserélhető és kopásálló elemekkel, amelyek magas élettartam­mal rendelkeznek. Célszerű a védőelemeket a verőlécek anyagához hasonló kopásálló anyagból pl. magas mangán-15 tartalmú acélöntvényből előállítani. Ezek az anya­gok azonban forgácsolással egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen munkálhatok meg. Ha azon­ban az öntvénybe lágy vasmagot öntenek bele, akkor ezt felfúrva jó minőségű megmunkált felület 20 nyerhető. A védőelemek felerősítését a forgórészre tehát ilyen furatok segítségével kell kialakítani, és figyelembe véve az üzem közben fellépő rendkívül nagy centrifugális erőket, rögzítésüket kotyogás-' mentesen kell megoldani. 25 Mindezek figyelembevételével a találmány sze­rinti röpítőtörő olyan tárcsákból kialakított forgó­résszel rendelkezik, amelynek külső -a verőlécek közötti szakaszát kopásálló anyagból készült védő­elemek burkolják. A védőelemek hengerpalást felü-30 tetet alkotnak, és belső homorú részükön bor-168879

Next

/
Oldalképek
Tartalom