168845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5,6,7,8- tetra-hidro-naftol-2 előállítására

MAGYAE NÉPKÖZTÁRSASÁG <^^> ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. II. 28. (RI-534) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977. III. 31. 168845 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 39/14 v. Feltalálók: Di. Zöllner Gyula oki. vegyész 25%, Godla Imre oki. vegyészmérnök 25%, Volly Tamás bkl. kémia-fizika tanár 25%, Kékessy Tibor oki. vegyészmérnök 25%, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás 5,6,7,8-tetrahidro-naftol-2 előállítására 1 A találmány tárgya eljárás 5,6,7,8-tetrahidro•naftol-2 előállítására. Az 5,6,7,8-tetrahidro-naftol-2 (a továbbiakban aromás tetralol) értékes intermedier elsősorban gyógyászatilag hatásos szerves vegyületek előállításánál. 5 Az aromás tetralol előállítására több eljárás ismeretes. Schroeter [Ann. 426, 119 (1922)], 5,6,7,8 -1 e trahidro-naftalin-szulfonsav-2 káliumhidroxidos ömlesztésével, majd ezt követő sósavas főzéssel 60-70% kitermeléssel állított elő nehezen 10 tisztítható nyers, aromás tetralolt. A 664 408 számú francia szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint /3-naftol-acetát nikkel katalizátor jelenlétében 100C°-on és 30-80 atmoszféra nyomáson történő hidrogénezése, majd a kapott 2-tetralol-ace- !5 tát nátriumkarbonátos kezelése után keletkezik aromás tetralol meg nem adott mennyiségben. Az eddig ismertetett, nem |3-naftolból kiinduló eljárások közös hibája, hogy nem kellően tiszta terméket kapunk, a kitermelés pedig meglehetősen kö- 20 zepes, illetve ismeretlen. 0-naftol katalitikus hidrogénezésénél aromás tetralol mellett különböző egyéb hidrogénezett naftol, illetve naftalin-származékok is keletkeznek (dekalol, dekalin és l,2,3,4-tetrahidro-naftol-2, a továbbiak- 25 ban aciklikus tetralol). 0-naftol nikkel katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével elsőként Hückel foglalkozott [Ann. 441, 18 (1925)] 160C°-on, nagy nyomáson tetralin, dekalin aromás és aciklikus tetralol kéve- 30 rékét kapta, a százalékos arányt azonban nem ismertette. G. Stork (J. A. C S. 69, 576-579 (1947)] J?-naftolt nikkel-katalizátor jelenlétében 230 atmoszféra nyomáson különböző pH értékeken hidrogénezett és azt az alapvető megfigyelést tette, hogy semleges, illetve savas közegben aromás 2-tetralol, lúgos közegben pedig aciklikus 2-tetralol keletkezik főtermékként. Adkins és Krsek (J. A. C. S. 70, 412 (1948)] 100-200 atmoszféra nyomáson 80%-os kitermeléssel, Odaira és Tsutsumi [CA. 53, 18,920 e-f (1959)] 100 atmoszféra nyomáson 67,6%-os kitermeléssel, Matoyama pedig [CA. 54, 5552d (I960)] 46% kitermeléssel állított elő aromás tetralolt 0-naftol nikkel katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével. A 2 526 859 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a |3-naftolt 110 atmoszféra nyomáson, 5%-os, csontszénre lecsapott palládium katalizátor jelenlétében hidrogénezve főtermékként 3,4-dihidro-2-keto-naftalin keletkezik kevés aciklikus tetralol melléktermék mellett. Dauben, Kusick és Mueller [J. A. C. S. 70, 4179-81 (1948)] a 0-naftolt rézkromít katalizátor jelenlétében 200 atmoszféra fölötti nyomáson hidrogénezték és 7-8% aromás tetralol mellett főtermékként aciklikus tetralolt kaptak. A |3-naftolból kiinduló eddig ismertetett nikkel, rézkromit, illetve palládium jelenlétében végbemenő eljárások hátránya, hogy csak 100-200 atmoszféra fölötti nyomáson történő hidrogériezésnél kelet-168845