168769. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest burkolat variábilis elemekből, tagos fütőtestekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. XII. 6. Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1978. III. 31. (FI—525) 168769 Nemzetközi osztályozás: F 28 F 21/04 Feltalálók: Petrás János gépészmérnök, Budapest Kollár József gépészmérnök, Horváth Sándor iparművész, Csemán Ilona iparművész, Romhány Tulajdonos: Finomkerámiaipari Művek, Budapest Fűtőtestburkolat variábilis elemekből, tagos fűtőtestekhez i A találmány tárgya fűtőtestburkolat variábilis ele­mekből, amely tagos fűtőtestre illeszthető, és a fűtőtest hatásfokát növeli. Ismeretes, hogy egyre nagyobb tért hódít a központi távfűtés és a kis egységeknél a szintén központilag mű- 5 ködtető etázsfűtés. Az alkalmazott fém radiátortestek azonban anyagukban idegenek a belső tereinkben (laká­sokban és más helyiségekben) egyébként használt anya­goktól, amellett esztétikai megjelenésük is kifogásolha­tó, egyhangú, nem formatervezhető. 10 A fémekkel szemben a kerámia, mint anyag, évezredek óta belső tereink, az emberi környezet és a lakáskultúra szerves része. Hosszú időn keresztül a cserépkályha — amit egyben bútordarabnak is tekintettek — volt a megjelenésében is korszerű fűtőalkalmatosság. A köz- 15 ponti rendszerű fűtés elterjedésével jelent meg a lakásban a fém radiátor, melyet a felhasználók már a kezdeti időben, de különösen napjainkban igyekeztek külön­böző burkolóanyagok és szerelési eljárások alkalmazá­sával valamiféle cserépkályhára „emlékeztetni". Az al- 20 kalmazott szerelési eljárások azonban költségesek, mivel valamennyi eljárási mód fém vázat, illetve fém keretet igényel. Ismeretesek olyan burkolatok, amelyek például azo­nos méretű kerámia, esetleg felületkezelt vagy zomán- 25 cozott fémlapokból, illetve kazettákból állnak, amelyek lényegében fémvázas szekrényt alkotnak. Ilyen megoldást ismertet például a 2 088 937 sz. francia szabadalmi leírás. Ez a burkolat olyan lemez­szerkezet, amely vázra szerelt önálló egységet képez, és 30 a fűtőtesthez egyáltalán nem kapcsolódik. Lényegében teljesen mindegy, hogy mint önálló egység a fűtőtestre, vagy a falra van akasztva, vagy a saját lábán áll. A bur­kolás úgy van megoldva, hogy lemezkazettákat csavar­kötéssel szögvasvázra erősítenek és fedőlemezzel látnak el. Az egyes kazetták mind függőleges, mind vízszintes irányban egymáshoz vannak csavarozva, és lényegében egy dobozt alkotnak. A burkolat elemei a fűtőtesttel nincsenek kapcsolatban, és a fedőlemez a levegő cirkulá­cióját is nyilvánvalóan megakadályozza. Ennek a kialakításnak hátránya, hogy a burkolat külön vázat igényel, és az egyes elemek minden irányban egymáshoz vannak csavarozva. Az elemek a fűtőtesttel nincsenek érintkezésben, hanem teljesen független egy­séget alkotnak. Hőtechnikailag a szerkezet a fűtőtest hatásfokát inkább rontja, mintsem javítja. Ismert olyan megoldás is, amelynél a burkolatot egybeépítették a fűtőtesttel, ez azonban nehézkessé tesz minden javítást. Ilyen például a 471 354 sz. svájci szabadalmi leírásban bemutatott fűtőtest. Ennél a megoldásnál a burkolat ugyan váz nélkül van megoldva, azonban nem a fűtő­testre szerelhető, hanem tulajdonképpen maga a fűtő­test. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a fűtőtest javítása a burkolat megsértése nélkül nem oldható meg. Az ilyen burkolatai kialakított fűtőtest nyilvánvalóan nem variálható, és nem mozgatható. Házilag nem szerel­hető fel, gyártásakor egyszer és mindenkorra összeállít­ják. Karbantartása a már említett nehézséggel jár. Ezek a körülmények lehetetlenné tették a házilagos 168769 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom