168697. lajstromszámú szabadalom • Új röntgenkontrasztanyagok és eljárás azok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. XII.- 19. Bejelentés elsőbbsége: Franciaország: 1972. XII. 19. (72. 45166) Közzététel napja: 1976. I. 28. Megjelent: 1977. VIII. 31. (TA—1286) 168697 Nemzetközi osztályozás: A 61 K 29/02 C 01 G 23/00 C 01 G 25/00 C 01 F 11/00 Feltaláló: HEITZ Fernand Alfred Désiré vegyész, Saint Mande, Franciaország Tulajdonos: Thann et Mulhouse cég, Thann, Franciaország Űj röntgen-kontrasztanyagok és eljárás azok előállítására i A találmány tárgya perorálisan vagy beöntés útján adagolható új kontrasztanyagok és eljárás azok elő­állítására az emésztőcsatorna és egyéb szervek röntgen­vizsgálatához, amely szerveket a kontrasztanyag alkal­mazásával mesterségesen teszünk átlátszatlanokká an- 5 nak érdekében, hogy röntgenképet kaphassunk, ami azután lehetővé teszi az orvosi diagnózist. Ismeretes, hogy az emésztőcsatorna röntgenvizsgálata során oly módon járnak el, hogy a vizsgálandó személyek a röntgensugarak számára átlátszatlan elemeket tártai- 10 mázó pépet adnak, majd megvárják, míg ez a pép eléri a megvizsgálandó emésztőcsatorna-szakaszt és a beteget röntgensugárral átvilágítják. Az ilyen típusú röntgenvizsgálatokhoz általánosan al­kalmazott kontrasztpép bárium-szulfátból áll, vizes 15 szuszpenzióban, stabilizálószerrel, például gumiarábi­kummal vagy anélkül. A báriumra a röntgensugarakat elnyelő nagy átmérőjű atomjai miatt esett a választás. A bárium-szulfát-pép alkalmazása azonban néhány ismert kényelmetlenséggel jár, amelyek elkerülhetetle- 20 nek. A bárium-szulfát-pép mindenekelőtt rosszul tapad az emésztőcsatorna falához. A fal ennek következtében a kontrasztanyag áthala­dása után nincsen azzal megfelelően bevonva ahhoz, 25 hogy jól vizsgálható legyen. Ezért az emésztőcsatorna vizsgálni kívánt részét akkor kell vizsgálni, amikor a kontrasztanyag éppen ezen a szakaszon halad át. Pedig a bárium-szulfát massza ebben a pillanatban teljes átlátszatlanságot hoz létre, ami a röntgenvizsgálatban 30 (átvilágítás vagy felvétel) egyenletes tónusú árnyékot ad Ennek következtében az orvos csupán a vizsgált szerv körvonalait láthatja és a szerv belső felületének elvál­tozásai nem mutatkoznak meg. A bárium-szulfát pép rossz tapadóképességének kö­vetkezménye az a tény, hogy rendkívül nehéz elvégezni a légcső és a nyelőcső kereszteződésének, találkozási helyének (gégementi nyelőcső szűkület) röntgenvizsgá­latát. A vizsgálandó személy számára valóban nehézsé­get jelent egy kortynyi pépet hosszú időn keresztül a kereszteződési helyen tartani anélkül, hogy a pépet lenyelné. Ha viszont lenyeli azt, a pép úgy csúszik végig a nyálkahártyán, hogy azt gyakorlatilag egyáltalán nem vonja be. A szájgarat (az oropharynx) és a garat alsó része (a hypopharynx) falát ugyanakkor bőségesen vonja be a nyál, amely még inkább és igen tekintélyes mérték­ben csökkenti a bárium-szulfát pép tapadását a nyálka­hártyán. Ebből következik, hogy a találkozási hely röntgen­vizsgálata nehéz, kínos és ugyanakkor közepes eredmé­nyekhez is vezet, amelyek pontos diagnózist nem tesznek lehetővé. A bárium-szulfát pép áthaladása az emésztőcsatorna teljes hosszán mindig hosszadalmas és több órát vehet igénybe. Az emésztőszervek együttesének röntgenvizsgálata ennek megfelelően szükségszerűen csak részletekben hajtható végre, ami többszöri műveletet, beavatkozást követel meg és tekintélyes időveszteséggel jár. Találmányunk kidolgozásánál ezért célul tűztük ki a 168697 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom