168675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás granulátumok előállítására fludizált rétegben
SZABADALMI 168675 1V1 AVI I i\R NÉPKŐZTÁRSAS LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY fe Bejelentés napja: 1971. V. 27. (Rí—432) Nemzetközi osztályozás: fe Bejelentés napja: 1971. V. 27. (Rí—432) B 01 J 2/00 -^%> fe Bejelentés napja: 1971. V. 27. (Rí—432) Közzététel napja: 1972. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY HIVATAL I Megjelent: 1977- VIII. 31. Feltalálók: dr. Ormós Zoltán oki. vegyészmérnök, Veszprém 55% Mózes Ottó oki. gyógyszerész, Budapest, 35%, dr. Ballá László oki. vegyészmérnök, Veszprém, 10%. Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás granulátumok előállítására fluidizált i A találmány tárgya eljárás granulátumok előállítására fluidizált rétegben. A tabletta készítéséhez a préselésre kerülő anyagot előzőleg granulálni kell, mert az anyagkeverékek közvetlen préselése a komponensek nem megfelelő fizikai 5 tulajdonságai miatt csak ritkán lehetséges. A granulálás finom porokból és kristályokból a tablettázáshoz homogén és préselhető kiindulási anyagot (granulátumot) biztosít. A granulálásnak több módszere ismeretes. (Pandula 10 E., Takács G.; Ipari Gyógyszerészet. Tankönyvkiadó (1964) 585. old.]. A hagyományos granulátumképzés két fő csoportja a száraz, illetve a nedves présgranulálás. A száraz présgranulálást abban az esetben alkalmazzák, ha valamilyen oknál fogva az anyag nedves álla- 15 pótban nem granulálható (pl. acetilszalicilsav, aszkorbinsavstb.). Az eljárás során az alkotórészek száraz keverékét nagynyomású gépeken nagyobb darabokká préselik (pl. „brikettezik"), majd szintén megfelelő méretre 20 áttörve kapják a tablettázásra alkalmas granulátumot. Nedves présgranulálásnál a homogenizált granulálandó anyagot kötőanyagtartalmú oldattal átnedvesítik, majd alkalmas berendezésben (pl. oszcilláló granuláló) diszpergálják, végül szárítás után a megkívánt 25 szemcsenagyságra regranulálják. Ismeretesek olyan eljárások is, melyeknél a mozgásban levő szemcsehalmazhoz kötőanyagtartalmú folyadékot adva érik el a szemcsék kívánt mérető agglomerálódását. (Felépítéses granulálás.) Ezeknél az eljárá- 30 soknál a szemcsék mozgatását mechanikai energiával (pl. forgódob, forgótányérok, vibráció, 151283 Isz magyar szabadalom) vagy fluidizációval érik el. A fluidizációs granulálási eljárásnál a granulálandó anyag meleg levegővel fluidizált rétegébe porlasztják a kötőanyag oldatát, szuszpenzióját, vagy nedves gőzt vezetnek át a rendszeren (152386 lsz. magyar szabadalom), így a szemcsék keveredése, agglomerációja és a granulátumok száradása egy berendezésben történik. [3 089824 sz. USA szabadalom, Wurster, D. E.: J. Pharm. Sei, 49, 82. (I960); Scott, MV, Libermann, H. A., Rankell, A. S., Bottsita, J. W.: Pharm. Sei 53, 314. (1964); Wolf. G.: Pharm. Ind. 30, 552. (1968)]. Ezeknek az eljárásoknak nagy hátránya, hogy munka-, energia és időigényesek, nagyok az amortizációs költségek. A granulátumok gördülékenysége nem megfelelő, nagy a porképződés. A fluidizációs granulálásnál a fluid állapotban levő anyagba a nedvesítő folyadékot legfeljebb olyan adagolási sebességgel lehet bevinni, mint amilyen sebességgel az elpárolgás történik a rétegből. Ez az ún. egyensúlyi adagolási sebesség, amely azt az időegység alatt beporlasztott (adagolt) granulálófolyadék-mennyiséget jelenti, amelynek oldószer- vagy diszpergálószer-tartalma megegyezik a fluidizált rétegen átáramló gáz (általában levegő) által az adott technológiai körülmények között maximálisan elpárologtatható és elszállítható oldószer vagy diszpergálószer mennyiségével. Amennyiben ezt az „egyensúlyi állapotot" a kötőanyag oldatával túllépik, a következő rendellenességek lépnek fel: 168675 1
