168653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék vagy őznemű közeg hűtésére nedves hűtővel kiegészített száraz hűtőtoronyban

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VIII. 8. (MA—2129) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1969. VIII. 8. (P 19 40 052.3) Közzététel napja: 1971. IX. 8. Megjelent: 1977. VIII. 31. 168653 Nemzetközi osztályozás: F 28 C 3/02 F 28 B 1/06 Feltaláló: Dr. Spangemacher Kurt főmérnök, Wasserburg/Inn, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Maschinenbau-Aktiengesell­schaft Blacke, Bochum, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés folyadék vagy gőznemű közeg hűtésére nedves hűtővel kiegészített száraz hűtőtoronyban A találmány tárgya eljárás és berendezés folya­dék vagy gőznemű közeg hűtésére nedves hűtővel kiegészített száraz hűtőtoronyban. A találmány sze­rinti eljárás és berendezés különösen akkor alkal­mazható előnyösen, ha a levegő hőmérséklete 25 C°- 5 nál magasabb. Ismeretes, hogy vízhiány következté­ben állandóan fokozódik az olyan léghűtéses hőcse­rélők pl. gőzkondenzátorokkal kapcsolatban való al­kalmazása, amelyekben a hűtőközegként szereplő atmoszferikus levegőt ventillátorokkal keringtetik, 10 vagy valamilyen kéményszerkezet természetes huza­tát használják fel erre a célra. Ilyen száraz hűtő­tornyok teljesítménye magasabb, pl. 25 C° feletti levegőhőmérsékleten a meredek jelleggörbe követ­keztében számottevően csökken, mert a hűtendő kö- 15 zeg hőmérséklete a levegő hőmérsékletével egyenes arányban növekszik. Gőzerőmfi körfolyamatát ala­pulvéve azt jelenti, hogy a kondenzációs nyomás nö­vekedésével a fajlagos gőzfogyasztás is emelkedik. Ha az erőmű csúcsteljesítményét 25 C°-nál maga- 20 sabb levegőhőmérséklet mellett is biztosítani akar­juk, akkor szükséges, hogy a kazánt és a turbinát az egyébként szokványosnál nagyobb teljesítményre méretezzük. A tervezési gyakorlatban ezért a szá­raz hűtőtornyokat gyakran a levegő csúcshőmérsék- 25 létének megfelelően méretezik. Ennek következté­ben néhány üzemórára tekintettel a toronyszerkeze­tet nagyobbra kell készíteni, mint ami az üzemel­tetési idő túlnyomó részéhez szükséges. Közismert az a megoldás, hogy a levegő csúcshő- 30 mérsékletét azáltal csökkentik, hogy a hűtőlevegő­be vizet fecskendeznek. A megoldás ezen módja a szélességi körünkön uralkodó meteorológiai viszo­nyok mellett helytálló azon tényen alapul, hogy nagy levegőhőmérsékleten a viszonylagos légnedvesség meglehetősen alacsony. Ez az érték 30 C° levegő­hőmérsékleten 40%, 25 C° hőmérsékleten pedig 50%. Víz bepermetezésével a levegő hőmérsékletet kb. 30 C°-ról 22 C°ra és 25 C°-ról 19 C°-ra lehet hűteni. Az a hűtési határhőmérséklet, amely az el­méletileg elérhető hőmérséklettel azonos, Közép-Európában a 22 C°-ot nem haladja meg. Tervezési szempontból tehát arra az eredményre jutunk, hogy víz befecskendezésével üzemeltetett léghűtéses hű­tőberendezést 30 C° csúcshőmérséklet helyett 22 C° hőmérsékletnek megfelelően kell méretezni. Ha a hűtőlevegőbe közönséges - nem különlege­sen előkészített - vizet fecskendezünk, akkor a víz­ben oldott, nem párolgó anyagok a hűtőfelületekre, különösen a hagyományosan kiképzett hűtőbordák közé rakódnak és kérgesedés következtében olyan korrózió lép fel, amely időelőtti elhasználódáshoz vezet. Ezenkívül a hőátszármaztatás a hűtőfelülete­ken át romlik és a vízkő lerakódás miatt csökkent áramlási keresztmetszet következtében a levegő át­haladása is kedvezőtlenné válik, úgyhogy a teljes berendezés teljesítménye állandóan csökken. Kedve­zőtlen esetben a vízbefecskendezéssel elérni óhajtott optimális hatás tehát az ellenkezőjére változhat. Ezeket a hátrányokat egyszerűen csak lágyított víz 168653 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom