168631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás héjformázóanyagok és egyéb gyanta-szemcse rendszerek szilárdságának növelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. VI. 5. Közzététel napja: 1976. I. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. (GE—955) 168631 Nemzetközi osztályozás: B 22 C 1/22 /' '• í , if I .-^. -.- :i*AX>

''" Feltalálók: Szekeres János oki. gépészmérnök, 50% Blahó Lídia oki. vegyésztechnikus, 25% Grnák János oki. öntőtechnikus, 25% Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Eljárás héjformázóanyagok és egyéb gyanta-szemcse rendszerek szilárdságának növelésére 1 2 A találmány, eljárás olyan szemcserendszer szilárdságának növelésére, melynél kötőanyagként hőre keményedő fenol-formaldehid novolak műgyanta használatos. Ismeretes, hogy az iparban különféle célra gyakran 5 alkalmaznak hőre keményedő, fenol-formaldehid novolak műgyantából és szilárd szemcséből álló rendszereket. A felhasználás egyik példája az öntödei héjformázás, melynél a formázó anyag SiOa

homokból vagy egyéb 10 tűzálló szemcsékből és fenol-formaldehid novolak műgyantából áll. A héjformázó anyag készítésénél több módszer ismeretes. Például használatos olyan módszer, melynél a hőre lágyuló szilárd fenol-formaldehid novolak műgyantát keverés közben 130—180 C° hőmérsék- 15 létű forró homok felületére olvasztják rá, majd hűtés közben térhálósító hozzáadásával hőre keményedővé alakítják át. A formázóanyagból az öntödék héjformákat és magokat állítanak elő oly módon, hogy a forró 200—300 C° 20 hőmérsékletű fém-mintalap, vagy magszekrény felületére juttatják rá a gyantabevonatos homokot, mely a hő hatására meglágyul és az idő függvényében változó vastagságú lágy héjat képez, majd 300—400 C°-os újabb hevítéssel a fenolgyanta térhálósodik, a forma megke- 25 ményedik. A fenol-formaldehid novolak műgyanta szemcserendszerek másik jelentős alkalmazási területe a csiszolókorongok gyártása, melynek során a porított és folyékony gyantát csiszoló szemcsékkel keverik össze, a ke- 30 vérekből különböző méretű testeket sajtolnak, majd azokat kemencében addig hevítik, míg a gyanta bakelizálása befejeződik. A csiszolószemcse-gyanta keverék előállítása történhet a héjformázó anyagokhoz hasonlóan meleg bevonási eljárással is. Mind az öntödei héjformázásnál, mind a csiszolókorong készítésénél gazdaságossági és minőségi szempontból egyaránt lényeges, hogy a kellő szilárdság eléréséhez mennyi gyantát használunk fel; a szilárdság a felhasznált gyanta mennyiségével arányos. Ugyanakkor törekedni kell a gyantafelhasználás csökkentésére, azaz a fajlagos, pl. 1%-os kötőanyag felhasználására eső szilárdsági mutató javítására. A héjformázó anyagok esetében ugyanis minél kisebb a gyantatartalom, annál kisebb az öntés alatt keletkező gázok mennyisége, aminek következtében csökken a selejtveszély és csökkennek az egészségügyi ártalmak. A csiszolókorongoknál minél kisebb a szemcsék közötti gyantatartalom, annál nagyobb a szabad pórustérfogat, amely azonos korongszilárdság mellett növeli a köszörülési teljesítményt. A szilárdság növelése viszont lehetővé teszi a korongok kerületi sebességének növelését, ami ugyancsak teljesítménynövelő tényező. Fenti okok miatt több módszer került kifejlesztésre, melyek lehetővé teszik a fenol-formaldehid novolak műgyanta szemcserendszerek szilárdságának növelését, illetve a felhasznált gyantatartalom csökkentését. így ismeretes az a módszer, melynél a gyantakondenzáció folyamatát víz oldatával lelassítják, ezzel a visz-168631 1