168622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidro- és hexahidro- 1-amino-3-alkil-6H-dibenzo -[b,dú piránok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. VIII. 2. Amerikai egyesült államokbeli elsőbbsége: 1973. VIII. 3. (385,367) Közzététel napja: 1976. I. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. (El—558) 168622 Nemzetközi osztályozás: C 07 D 311/80 Feltalálók: Matsumoto Ken vegyész, Archer Robert Allen vegyész, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Eli Lilly and Company, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok Eljárás tetrahidro- és hexahidro-l-amino-3-alkil-6H­-dibenzo [bd] piránok előállítására i A találmány tetrahidro- és hexahidro-l-amino-3-alkil­-6H-dibenzo[b,d]piránok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ezek a piránok depresszióellenes, szoron­gásgátló vagy fájdalomcsillapító gyógyszerkészítmények hatóanyagai lehetnek. A találmány szerinti eljárással előállított piránok az (I) vagy az (la) általános képletnek felelnek meg. Ebben a képletben R, R1 és R 2 mindegyike hidrogénatomot vagy metil­gyököt, alk valamely Cj—C10 -alkil-csoportot vagy egy R3 C3 —C 8 -cikloalkil-csoportot jelent, és egy amino-, rövidszénláncú-alkilamino-, di-rövidszénláncú-alkilamino- vagy vala­mely rövidszénláncú alkanoilamino-cso­portot képvisel. Az eljárásra jellemző, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet — e képletben R, R1, R 2 és alk jelen­tése megegyezik az (I) általános képletnél megadottak­kal — valamely alkálifémhidriddel reagáltatunk, a ka­pott alkálifémsót 2-fenil-4-klórkinazolinnal a (III) álta­lános képletű vegyület 2'-fenil-4'-kinazolin-származé­kává alakítjuk, a keletkező származékot melegítés köz­ben a (III) általános képletű vegyület 2'-fenil-4'-oxo­-3'kinazolinil-származékává átrendezzük és ezt a szár­mazékot valamely közömbös oldószerben alkálifém­vegyülettel kezeljük. Az 1940-es évek folyamán az illinois-i egyetemen Roger Adams professzor irányítása alatt egy csoport tanulmányozta a marihuana vagy hasis — a Cannabis sativából kapott gyantaszerű anyag — aktív elemét. Megállapították, hogy a Cannabisban levő aktív vegyü­letek ugyanazt a bázikus gyűrűrendszert — az (I) álta­lános képlettel ábrázolt dibenzo[b,d]pirán gyűrűrend-5 szert — képviselik. (A szokásos számozási rendszert az (Ib) általános képleten tüntetjük fel.) Ügy gondolták, hogy az aktív elem a tetrahidrokan­nabinol (olyan (I) képletű vegyület, ahol R, R1 és R 2 10 metil-csoport, R3 hidroxil-csoport és alk n-pentil-gyök); amely egy A8 , A 9 vagy A 6a(10a) kettőskötéssel rendelke­zik. A A6(10a) kettőskötésű vegyület szintézise többek között Adams tulajdonában levő 2 419 935 lajstrom­számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi le-15 írásban van ismertetve. Egy második Adams-féle szaba­dalomban, a 2 509 386 lajstromszámú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírásban olyan A6a(10a > vegyületek vannak leírva, amelyek (I) általános képleté­ben az alk n-pentil-gyöktől eltérő gyököt képvisel. 20 Optikailag aktív A6a(10a) -tetrahidrokannabinol-szárma­zékokat ismertet az ugyancsak Adams tulajdonában levő 2 419 934 lajstromszámú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás, mind a A8, mind a A 9 -tetra­hidrokannabinol szintézisét írja le az Adams-féle 25 2 419 936 lajstromszámú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás. 1964 Gaoni és Mechoulam kutatók azt találták, hogy a hasis aktív alkotója a A9 -tetrahidrokannabinol. Jól­lehet a A6a(10a) -tetrahidrokannabinol jellegzetes hasis-30 farmakológiai aktivitással rendelkezik, Gaoni és Me-168622 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom