168479. lajstromszámú szabadalom • Teszt-tabletta aktív klórtartalom meghatározására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973.XI.23. (BA-3000) Közzététel napja: 1975. XEL29. Megjelent: 1979.IV.30. 168479 Nemzetközi osztályozás: G 01 N 31/04 Feltalálóik): dr. Erdész Sándor, oki. vegyész, 60%, dr. Prokopovitsch Leó, állatorvos, 40%, Budapest Tulajdonos: Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje, Budapest Teszt-tabletta aktív klórtartalom meghatározására 1 A találmány tárgya teszt-tabletta aktív klórtartalom meghatározására. Ismeretes, hogy a klórtartalmú fertőtlenítőszerek széles körben elterjedtek a fertőtlenítés területén mind az iparban, mind az állattenyésztésben. A klórtartalmú fertőtlenítőszerek közül legelterjedtebben a nátrium-hipokloritot és a klórmeszet alkalmazzák. Ezeknek a fertőtlenítőszereknek az alkalmazása igen fontos, tekintettel arra, hogy a fertőző betegségek elleni védelem és a higiénia általános előírásainak betartása a termelés szempontjából döntő jelentőségű. Ismeretes továbbá, hogy a klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyságát az azokban lévő aktív klórtartalom biztosítja. Az aktív klórtartalom azonban állás közben, különösen hígított oldatokban erősen csökken, minthogy például a nátrium-hipoklorit esetén bázikus közegben a hipokloritionok a levegő oxigénjének hatására kloritionokká oxidálódnak. A kereskedelmileg forgalmazott nátrium-hipoklorit (Hypo) aktív klórtartalma is változó. Ezért a klórtartalmú fertőtlenítőszerek felhasználói rendszerint előírják az alkalmazott fertőtlenítőszerek aktív Mórtartalmának rendszeres, kémiai úton végzett ellenőrzését. Az aktív klórtartalom meghatározására több hagyományos kémiai analitikia módszer ismeretes, ezek között a legelterjedtebb a jodometriás meghatározási módszer (Erdey László: „Bevezetés a kémiai analízisbe", 2. kötet). E közismert módszer labortechnikai szempontból rendkívül egyszerű, azonban alkalmatlan gg ana, hogy akár az ipar, akár a nagyüzemi állattenyésztés és állattartás területén a műszakonként többször 10 15 20 25 szükséges rendszeres ellenőrzést el lehessen segítségével végezni. A jodometriás titráláshoz ugyanis öt különböző analitikai laboratóriumi eszköz és négyféle vegyszer szükséges, és magát a titrálást legalább laboránsi szakképzettséggel rendelkező szemdy végezheti el csak megbízhatóan. A mérőoldatként használt tioszulfátoldatot az analitika szabályainak megfelelően csak analitikai mérleg segítségével lehet elkészíteni, és a kapott mérőoldat százalékos összetételét külön speciális módszerrel be kell állítani (faktorozni). A mérési módszer időigénye az előkészületeket, a mérést, az edények tisztítását és a szükséges számításokat figyelembe véve körülbelül 9-10 perc megfelelően szakképzett és kellően gyakorlott személy részére. Ez a módszer tehát az üzemi körülmények között szükséges sorozatvizsgálatok elvégzésére gyakorlati okokból nem alkalmas. A fentiekben ismertetett hátrányoktól mentes, egyszerűen és könnyen kivitelezhető meghatározási módszer kidolgozására kísérletsorozatot végeztünk. Kísérleteink arra irányultak, hogy elvégezhető legyen a hagyományos titrálási folyamat egylépcsőben pillanatszerűen és egyszerűen kezelhető, célszerűen szilárd tesztkompozícióval. Ezzel kapcsolatosan az alábbi megoldandó feladatok merültek fel: a) az aktív klórtartalom meghatározásához alkalmazott reagensek egyidejűleg oldatba kerülve pillanatszerűén és kvantitatíve végrehajtják-e a meghatározási folyamatot: b) szilárd alakban összekeverve tabletta formájában nem játszódnak-e le a tablettában idő előtt káros folyamatok: 168479