168448. lajstromszámú szabadalom • Vevőáramkör egyenárammal táplált sínáramkörhöz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. XI.'20. (SI-1359) Svájci elsőbbsége: 1972. XI. 21. (16912/72) Közzététel napja: 1975. X. 28. Megjelent: 1977. III. 31. 166448 Nemzetközi osztályozás: H 01 r 3/04, B 60 m 1/30 ;• • / ^V. '•; Feltaláló: HOFSTETTER Ernst mérnök, Wallisellen, Svájc Tulajdonos: Société Technique pour l'lndustrie Nouvelle SA „STIN", Vevey, Svájc Vevőáramkör egyenárammal táplált sínáramkörhöz 1 Az egyenárammal táplált sínáramköröknél a vevőberendezés a sínhez galvanikusan kapcsolódik. Villamos vontatású vasutaknál ez hátrányos, mivel leszakadt felsővezetékeknek a sínnel való érintkezésekor, legalábbis rövid ideig, igen nagy értékű feszültségek léphetnek fel, amely mind a kezelő személyzetre, mind pedig a biztosító berendezésre veszélyes. Emiatt kívánatos, hogy a sínáramkörök az állító központi áramköreitől galvanikusan el legyenek választva. Ez a tápoldalon, például egyenirányítók alkalmazásával, minden különösebb nehézség nélkül megoldható. A vevőoldali áramköröknél viszont már sokkal nehezebb az elválasztás. A jelfeszültség a sínen eléggé kicsi, 1 V nagyságrendű. A sín kis ellenállású ohmikus áramkör, amelynek ellenállása 1 ohm nagyságrendű vagy annál kisebb. Ezért az összekötő vezeték és a vevőáramkör impedanciájának illesztése nehézséget jelent. Ha például vevőberendezésként egy relét alkalmaznak közvetlenül az elszigetelt sínszakasz egyik végénél, a betáplálás pedig a másik végén történik, úgy ez a szempont természetesen kiesik. Az ilyen típusú helyi felszerelés azonban fenntartás szempontjából nem előnyös. Jóval kedvezőbb az az eset, ha a vevőberendezés az egyéb berendezésekkel a központi állító berendezésben kerül elhelyezésre. A feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az egyenárammal táplált sínáramkör a hozzátartozó sínszakasz egyik végén egyenáramú tápberendezést, másik végén pedig egy jelzőkészüléket tartalmazó vevőáramkört foglal magában a sínszakasz foglalt vagy szabad állapotának jelzésére. A találmányt az jellemzi, hogy a jelzőkészüléknek legalább egy alagútdiódát egy ellenállást és transzformátor primer tekercsét tartalmazó önrezgő áramköre van, és 5 a transzformátor szekunder tekercse indikáló szervet tartalmazó vevőberendezéshez van csatlakoztatva. A sínáramkör tápberendezése egyben az alagútdiódás önrezgő áramkör tápfonása, és az önrezgő áramkörben létrejövő váltakozó áramú jel a transzformátor 10 szekunder tekercsén keresztül jut el az indikáló szervhez. A transzformátor áttételi viszonyai és impedanciája az optimális illesztés szerint választhatók meg. Mivel az alagútdiódás oszcillátor kimenő teljesít-15 menye kicsi, a jelnek a transzformátor szekunder tekercséről közvetlenül, hosszabb vagy rövidebb összekötő vezetéken keresztül az indikáló szervhez történő vezetéke helyett, előnyös lehet a szekunder tekercs után egy erősítőt kapcsolni, melynek táp-20 feszültsége ugyanezen vezetéken át a vevőberendezéstől, például egy állító központtól jut oda. Egy ilyen erősítő előnyös módon az alagútdiódás oszcillátor közvetlen közelében helyezkedik el, és azzal egy egységbe építhető be, továbbá a légköri behatások 25 elleni védelem céljából szigetelőgyantával van kiöntve. Mivel az alkalmazott alkatrészek statikus jellegűek és kopásnak nincsenek kitéve, így gyakorlatilag nem is igényelnek karbantartást,/ezért a szabadban, például sínek mentén hátrány néíkül elhelyezhetők. 30 A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példát
