168367. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lábbal kifejtett erők mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1973. X. 19. Kiállítási elsőbbsége: 1973. V 18. (16209/73.) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977.1.31. (BU-693) 168367 Nemzetközi osztályozás: G 01 1 1/00 A 43 b 7/00 /f Feltalálók: DR. BRETZ Károly oki. villamosmérnök 33,3% SZENDY Lajos technikus 33,3% AGÓCS Jenő tanár 11,2% FEJES Zoltán tanár 11,1% KARÁDI Péter tanár 11,1% Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Berendezés lábbal kifejtett erők mérésére 1 A találmány berendezés lábbal kifejtett erők mérésére, főleg munkaélettani, sportkutatási és gyógyterápiai ellenőrzések céljából, amely berendezésnek legalább egy erőmérő cipője, valamint ezzel vezeték nélküli kapcsolatban álló villamos regisztráló 5 egysége van, az erőmérő cipő egynél több rétegű talppal rendelkezik, ezek közül az egyik a cipőfelsőrész felé eső belső talp, a másik a járófelületet tartalmazó külső talp, melyek között az erők mérésére alkalmas egy vagy több mérőszerv helyezke- 10 dik el, a mérőszervek érzékelő áramkörök közbejöttével adóegységhez csatlakoznak, a berendezés pedig az adóegység által kibocsátott jeleket a villamos regisztráló egység számára fölfogó és továbbító vevőegységgel van ellátva. t 15 Gyógyterápiai és főleg sportkutatási célokból készítettek már különböző olyan szerkezeteket, amelyek célja az volt, hogy segítségükkel az emberi láb által kifejtett erőket mérni, illetve regisztrálni lehes- 20 sen. Az ismert megoldások egyike az ún. „erőmérő plató". Ennek sajátossága, hogy a talajba besüllyesztett mérőszerkezet és a fölötte — a talajjal vagy a futópályával egy síkban — elhelyezett fedőlap közé olyan szerveket iktatnak be, amelyek nyomás hatá- 25 sara valamilyen villamos jelet tudnak létrehozni. A mérés oly módon megy végbe, hogy a vizsgált személynek a mérőplatón való átfutása vagy áthaladása közben a fedőlap terhelés alá kerül, esőt ad át a villamos jelet kiváltó szervnek, és ezen erők nagyságát 30 valamilyen regisztráló berendezés „földolgozza", illetve kijelzi. Az ismertetett - s több európai sportkutató intézetben is használt - berendezésnek több hátránya van. Ezek egyike, hogy csupán egy-két lépésnyi hosszúságúra készíthető, mivel méreteinek növelése a mérés szabatosságát befolyásoló időállandó figyelembe vételét teszi szükségessé. Kedvezőtlen az is, hogy a berendezés robusztus fölépítésű, épületen belül pedig szinte megoldhatatlan a nagyméretű berendezésnek a födémbe, illetve padozatba való besüllyesztése, ugyanakkor mind a szabadban, mind pedig zárt területen való elhelyezése mindenképpen a futópálya folytonosságának megbontásával jár, és ezért balesetveszélyt is rejt. Egy másik ismert megoldás az ún. „erőmérő cipős" szerkezet. Lényege, hogy a cipő talpában kondenzátorként működő fémlemezkék vannak elhelyezve. A járás vagy futás közben létrejövő teher hatására a talp alakváltozást szenved, melynek következtében a kondenzátor lemezei közelítenek egymáshoz. Az így elhelyezett, változó kapacitású kondenzátorok egy rezgő körbe vannak beiktatva, és az adó oszcillátor frekvencia-változását eredményezik. A függőleges teherváltozás hatására ugyanis a rezgő körben „elhangolódás" jön létre, és ez olyan jeleket szolgáltat, amelyek induktív csatolással és a talajra lefektetett keretantenna, valamint vevőkészülék segítségével vehetők és regisztrálhatók. Ezen erőmérő cipős megoldás hátránya az, hogy 168367 1
