168317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hasznos ásványok mélyműveléses bányászatban feleslegessé váló vagy felhagyandó vágat vagy más bányatérség tömedékelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. X. 3. (SchO-48) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977. III. 31. 168317 Nemzetközi osztályozás E 21 f 15/00 '•*» n£:\ SCHMOTZER Imre oki. bányamérnök, Putnok, 40%, SIMON Sándor oki. bányamérnök, Eger, 30% VARGA Lajos oki. erdőmérnök, Eger, 30% Eljárás hasznos ásványok mélyműveléses bányászatban feleslegessé váló vagy felhagyandó vágat vagy más bányatérség tömedékelésére 1 A telepes kifejlődésű hasznos ásványok bányászati feltárásához, fejtésre történő előkészítéséhez bánya­térségekre, elsősorban vágatokra van szükség. A vága­tok döntő többsége telepben kerül kihajtásra. Egy-egy bányamező feltárásához legalább két vágatra van szükség, hogy a légvezetés megoldható legyen és menekülésre is legalább két útvonal szolgáljon. A két vágatot helyenként össze kell kötni, ennek több oka van: szállítás, szellőztetés, víztelenítés stb. A legtöbb telepen az idők folyamán a vágatok igen nagy számát készítik el, ami a fejtés munkáját sok esetben megne­hezíti, de az így kialakított vágatrendszer minden szakaszára az elkészítés után bizonyos idővel már nincs szükség a lefejtéshez. A felesleges vágatok — mint már említettük — a lefejtést erősen zavarják. Ennek oka röviden a következő: 1. A telepben kihajtott vágatok megbontják a telep „in situ" állapotát, így megváltoznak az eredeti nyomásviszonyok. A vágat biztosítószerkezetére ható terhelés a vágatszelvény szűkülését, a biztosítószer­kezetek alakváltozását okozza. A terhelés elsősorban a telep és a mellék kőzetek szilárdságától függ. 2. A vágatok szelvényének szűkülése az a jelenség, amely miatt a bányászatban „fenntartásra" a vágatok eredeti szelvényre való bővítésére van időnként szükség. 3. A vágatok környezetében a kőzetnyomás foko­zódik, ha azokhoz fejtéssel közeledünk. Ezt áthárított nyomásnak nevezzük és a fejtés homlokvonalát általá­ban 30-50 m-rel megelőzi. Amikor az előre kihajtott vágat az áthárított nyomás zónájába kerül, a szelvény­szűkülés, a biztosítószerkezetek alakváltozása fokozó­dik. Ebben az esetben a vágat eredeti, vagy ahhoz közelálló szelvényének a megtartása megvalósíthatat-5 lan, vagy erősen munka- és anyagigényes feladat, ha pedig a vágatot sorsára hagyjuk, akkor a biztosítószer­kezet összetörik, a kőzet a szabad szelvénybe nyomó­dik, a vágat „összenő". 4. Amikor a frontfejtés homloka „öreg" vágaton 10 halad át, megnövekszik a fejtési térség biztosítási igénye, az előrehaladási sebesség lecsökken. A front­fejtés előrehaladási sebessége olyan mértékben csökkenhet, a fejtési térségben a biztosítószerkezetek olyan mértékben károsodhatnak, és mozdulhatnak el, 15 hogy biztonsági okokból a frontfejtést ki kell szerelni, és az öreg vágat másik oldalán új frontindító vágatot kihajtani, abba ismét beszerelni, és a frontfejtést onnan újra indítani kell. Következik a fentiekből, hogy amikor gépesített 20 frontfejtéssel egy feleslegessé vált bányatérségen kell ennek hosszára keresztirányban áthaladni, igen nagy nehézségeket kell leküzdeni. Fentiek felismerése alapján a találmány célja olyan 25 eljárás létesítése, amellyel a feleslegessé vált, vagy feleslegessé tehető (funkcióját betöltött) bányatérsé­geket, a rájuk keresztirányban haladó lefejtést meg­előzően, sajátos módszerrel betömedékeljük, tehát eltüntetjük és ezzel lényegileg visszaállítjuk az eredeti 30 állapotot. így a találmány szerinti eljárás alkalmazása 168317 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom