168265. lajstromszámú szabadalom • Halogénadalékos izzólámpa és eljárás annak előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. IV. 07. (MA-2558) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977. II. 28. 168265 Nemzetközi osztályozás: H 01 k 3/00, 7/00, 7/02 Feltalálók: Dr. Bartha László vegyész, dt. Oldal Endre vegyész, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Budapest Halogénadalékos izzólámpa és eljárás annak előállítására 1 A találmány tárgya halogénadalékos izzólámpa és eljárás az izzólámpa előállítására. Az izzólámpák volfrám spiráljának izzítási hőmérsékletét korlátozza a volfrám izzószálnak a hőmérséklet növelésével rohamosan növekvő párol- 5 gása, amelynek eredményeként egyrészt az izzólámpa burájának falát az elpárolgott és ott lekondenzált volfrám megfeketíti, másrészt -ha az izzószál tömegének csökkentése a párolgás következtében eléri az ún. halálos súlyveszteséget - az 10 izzólámpa kiégése következik be. Az izzószál hőmérsékletének növelésével nő a betáplált energiának látható fény formájában kisugárzott hányada, ezért kívánatos a lámpának 15 minél magasabb hőmérsékleten . történő üzemeltetése. Magasabb hőmérsékleten működő lámpa esetén viszont gondoskodni kell az izzószál párolgásának megakadályozásáról. Az izzószál párolgása egyrészt minél nagyobb nyomású, minél nagyobb 20 atomsúlyú töltőgáz alkalmazásával csökkenthető, másrészt a gáztérbe bevitt halogénvegyületek által létrehozott, ún. halogénciklussal akadályozható meg. A halogénciklus során a n 25 W + —X2 ^WX n , ill. W + — 02 + 2X 2 WOX4 vagy W + 02 + X 2 =^W0 2 X 2 30 bruttó reakciók szerint, ahol X = C1, Br v. J, az elpárolgott volfrám atomok halogén atomokkal reagálnak. A képződött WXn vegyületek a lámpa búrahőmérsékletén gáz alakú termékek, amelyek a spirál környékének hőmérsékletén disszociálnak. Ezáltal ott stacionárius állapotban telített volfrám gőznyomás alakul ki, amely a szál további párolgását megszünteti, ill. egy szilárd- gőz fázisegyensúlyt hoz létre. A reakcióhoz szükséges halogénmennyiséget korábban elemi halogének, haloidsavak, később halogénezett szénhidrogének formájában juttatták be a lámpa gázterébe. Az elemi halogének, haloidsavak és számos halogénezett szénhidrogén a töltőgázhoz gáz- vagy gőzállapotban hozzákeverhető, és így a lámpa töltése egy műveletben végezhető. Az elemi halogének és haloidsavak korrozív tulajdonságai azonban a gyakorlatban nagy nehézségeket okoznak. Kimutatható, hogy a halogénvegyülettel bevitt hidrogén hővezetőképessége számottevő mértékű többletenergia befektetését kívánja azonos izzószál-hőmérséklet fenntartásához. Ez a haloidsavak és halogénezett szénhidrogének alkalmazásának hátránya. 168265
