168264. lajstromszámú szabadalom • Mikrokamra elektronoptikai berendezésekkel történő vizsgálatokhoz, célszerűen biológiai objektumok "in vitro" elektronmikroszkópos vizsgálatához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168264 Bejelentés napja: 1974. III. 28. (MA-2555) Módosítási elsőbbsége: 1974. V. 31. (1., 3., 4., 20. és 21. igénypont) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977. II. 28. Nemzetközi osztályozás: G 01 n 23/04 ai« Bejelentés napja: 1974. III. 28. (MA-2555) Módosítási elsőbbsége: 1974. V. 31. (1., 3., 4., 20. és 21. igénypont) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977. II. 28. T ORSZAG< ALÄLMA HIVATA >S NTYI L Bejelentés napja: 1974. III. 28. (MA-2555) Módosítási elsőbbsége: 1974. V. 31. (1., 3., 4., 20. és 21. igénypont) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977. II. 28. -•• ...... '. " .' Feltalálók: Dr. Kálmán Erika vegyészmérnök 30%, Haklik Lajos üzemmérnök 30%, Eke Anna villamosmérnök 30%, Kovács Pál tanár 10%, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézete, Budapest Míkrokamra elektronoptikai berendezésekkel történő vizsgálatokhoz, célszerűen biológiai objektumok „in vitro" elektronmikroszkópos vizsgálatához 1 2 A találmány elektronoptikai vizsgálatokhoz, elsősorban biológiai objektumok ,,in vitro", illetve lefagyasztott szövetek elektronmikroszkópos vizsgálatához felhasználható mikrokamrára vonatkozik. Biológiai objektumok jelenleg csak hosszadalmas 5 preparációs eljárás után, élettelen és szétroncsolt állapotban vizsgálhatók elektronmikroszkópban, amely igen nagy (a fénymikroszkóp nagyítási határát kb. 1500- szorosan meghaladó) nagyításnál is igen jó felbontást ad. A leképzés mélység- 10 élessége az elektronmikroszkópnál igen nagy, és így - a nagy felbontóképességű fénymikroszkópokkal ellentétben — nemcsak a tárgynak azok a részei élesek, amelyekre az elektronmikroszkóp be van állítva, hanem azok is, amelyek a beállítási sík 15 előtt, illetve mögött vannak. Az elektronmikroszkóp bevezetése óta állandóan visszatérő probléma az élő anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata, ezen az úton ugyanis a biológia és az orvostudomány alapvető ismeretekkel 20 gazdagodhat (például vírusok pontosabb megismerése, vírusok mozgásának filmezése, diagnosztika, stb.). Az elektronmikroszkópban uralkodó rendkívül kis (10~4

torr nagyságrendű) nyomás miatt az 25 evakuált térrel közvetlen összeköttetésben álló preparátumok esetén lehetetlen még közel fiziológiás körülményeket is fenntartani. Ezért a biológiai objektumok fiziológiás körülmények közötti vizsgálatára elektronmikroszkópoknál eddig 30 csak lezárt mintatartókat használtak fel, ahol a vizsgálandó biológiai objektumot két vékony, az elektronmikroszkópos vizsgálat szempontjából kevéssé zavaró ablak közé fogták be. Minthogy az elektronmikroszkópban uralkodó nagy vákuum szívóhatásának a kb. 300-400 A-nél vékonyabb ablakok nem vagy csak rövid ideig állnak ellen, és az általánosan használt elektronmikroszkópok kb. 50-100 kV-os gyorsító feszültsége mellett csak legföljebb 1000 A vastagságú rétegek világíthatok át (ami 300 Â méretű záróablakokat figyelembe véve is legföljebb 400 Â vizsgálandó minta-vastagságnak felel meg), kísérleteket végeztek a gyorsító feszültség növelésére. A nagyobb vastagságú minták átvilágításához szükséges, kb. 1000-3000 kV gyorsító feszültséggel üzemelő elektronmikroszkópokkal zárt rendszerben elvben megoldható ugyan a minta fiziológiás körülmények közötti vizsgálata, ezek az elektronmikroszkópok azonban rendkívül bonyolult felépítésűek és költségesek, a berendezés üzembentartása igen nehéz, és a vizsgálat alatt - a nagy gyorsító feszültség miatt - a minta károsodása lép fel. További hátrányt jelent, hogy az ablakok átszakadása miatt fellépő szennyezésből eredő üzemzavar kijavítása hosszú időt, bonyolult eszközöket és szakképzett személyzetet igényel. (Allinson, O. L.:: Septième Congres International de Microscopie Electronique, Grenoble (1970), 169, Fukami A., Etoh T., Ishiara, N., Katoh, M. és Fujiwara, K.: Septième Congres International de 168264