168211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsíz, elsősorban diabetikus gyümölcsíz előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. VIII. 03. (FE-904) Közzététel napja: 1974. XI. 28. Megjelent: 1977.1.31. 168211 Nemzetközi osztályozás: A 2311/06 Feltaláló: Csongor István nyugalmazott tudományos munkatárs, Budapest Tulajdonos: Ferrokémia Ipari Szövetkezet, Budapest Eljárás gyümölcsíz, elsősorban diabetikus gyümölcsíz előállítására időszakosan érő gyümölcs szakaszos tartósítása útján 1 2 A találmány tárgya eljárás gyümölcsíz, elsősorban diabetikus gyümölcsíz előállítására. Ismeretes, hogy cukorbetegek többféle gyümölcsöt fogyaszthatnak nyersen, azok kivételével, amelyek magas glükóztartalmúak, tehát édességüket 5 főként fruktóz tartalmuk biztosítja. A fruktózból cukorbetegek napi 50-60 g mennyiséget fogyaszthatnak. Ez a mennyiség részt vesz a glykolízisben és a máj jbl hasznosítja (ld. Orvosi Hetilap 1958. évfolyam 26. szám, 890. oldal, dr. Káldor Antal 10 egyetemi tanársegéd cikke.). Fentiek szerint glükózszegény friss gyümölcsökből a cukorbeteg napi 50-60 g-ot fogyaszthat. Gyümölcsíz készítésekor azonban a gyümölcsöt 15 megtisztítják, héját, szárát, legtöbbször magját is eltávolítják, a vizet nagyrészt elfőzik, így lényegében csak a rostanyag hasznosítható, mely a teljes glükóz és fruktóz tartalmat hordozza. A főzést nem diabetikus készítmények esetében cukorral 20 végzik, diabetikus készítmény esetében pedig a mesterséges édesítő szert, pl. szacharint alkalmaznak. A találmány szerinti eljárás célkitűzése egyszerű és gazdaságos eljárás létrehozása gyümölcsízek, 25 főként diabetikus gyümölcsízek előállítására, melynek segítségével az elemi károk miatt lehullott félérett gyümölcs is hasznosítható, vagy kistermelők számára is lehetővé válik az időszakosan érő, kis mennyiségű gyümölcs feldolgozása. 30 A találmány szerinti felismerés abban áll, hogy a főzés időtartamára a gyümölcsben levő vizet megkötjük és a főzést csak igen rövid ideig végezzük, így a gyümölcsben! levő értékes anyagok is megmaradnak. Továbbmenve, diabetikus készítményeknél olyan töltőanyagot kellett készíteni, amely optimális mértékben magában hordozza egyúttal az édesítő és a tartósító anyagot is, annak figyelembevételével, hogy az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet tápanyag táblázata (VI. kiadás, 38-40. oldal) adatai szerint például a kajszibarack, málna és meggy átlagosan 8,8% szénhidrátot (főleg fruktózt), 86,0% vizet és 2,2% rostanyagot, a ribizli és alma átlagosan 7,0% szénhidrátot (főleg fruktózt), 90,0% vizet és 2,8% rostanyagot tartalmaz. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a gyümölcsöt ismert módon előkészítjük, daráljuk, passzírozzuk vagy aprítjuk, egy részében gyümölcsfajtánként a savassági foknak megfelelő mennyiségű, a teljes gyümölcs-mennyiségre számítva 2-5% emberi fogyasztásra alkalmas gélesítő anyagot, előnyösen pektint, zselatint vagy agar-agart stb., és 0,05—0,15% tartósítóanyagot, előnyösen szorbinsavat tartalmazó készítményt keverünk el a kör-168.211