168195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berenddezés földalatti biztosítószerkezetek különösen vágatbiztosítások hatékonyságának növelésére

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168195 Bejelentés napja: 1974. II. 18. (Do-379) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977.1. 31. Nemzetközi osztályozás: E 21 d 15/58 JSPt Bejelentés napja: 1974. II. 18. (Do-379) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977.1. 31. Nemzetközi osztályozás: E 21 d 15/58 Ol TAL H ISZACK .ALMA IVATA 3S NYI L Bejelentés napja: 1974. II. 18. (Do-379) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977.1. 31. : rl Feltalálók: Schoppel János műszaki igazgató, Dorog, Hámory Vilmos főmérnök, Esztergom, Kmety István főmérnök, Dorog, Klausz István főmérnök, Sárisáp-Annavölgy, dr. Meitzen Nándor főmérnök, Budapest Tulajdonos: Dorogi Szénbányák Vállalat, Dorog Eljárás és berendezés földalatti biztosítószerkezetek, különösen vágatbiztosítások hatékonyságának növelésére 1 2 A találmány földalatti térségek (pl. bánya­vágatok és alagutak) biztosításának gépesített végrehajtására szolgáló berendezést ismertet és eljárást ad az ezzel kapcsolatos technológiai folyamat végrehajtására. 5 A megoldás alkalmazható nyitott és zárt szerkezetű biztosítószerkezeteknél kör-, négyszög-, trapéz-, vagy más szelvényalak biztosítására. Az ismert és általánosan használt vágatbiztosítási megoldások hátrányai a következők: 10 A vágatbiztosító szerkezetek elemeinek beépítési módja folytán azok nem kerülnek idejében a végleges helyzetükbe. Ezért a kívánt együttdolgozás a kőzet és biztosítás között csak nagyfokú . kőzetdeformáció után alakul ki, ez a kőzet-biztosi- I5 tás együttes hordképességének szükségszerű rom­lásával jár. A biztosítószerkezet és a kőzet érintkező felülete nem folytonos, a képződött üregek következtében tehát nemcsak megoszló, hanem 20 koncentrált erők is átadódnak. A kőzet nagyfokú alakváltozása során a kialakuló terhelések is egyenlőtlenek, ezért a szerkezet elemeiben azok teherbírási határát meghaladó igénybevételek is keletkeznek. 25 A fent említett hátrányok miatt lényegében hatástalannak mutatkozott minden olyan ismert törekvés, mely a kőzetfizikai jellemzőkön alapuló konkrét méretezés felhasználását tűzte ki célul és a biztosítószerkezetek a gyakorlatban mechanikai 30 méretezés nélkül a helyi - főleg negatív -tapasztalatok szerint kerülnek beépítésre. A talál­mány a fenti hátrányok kiküszöbölését célozza. A szögletes és körszelvényű vágatok viselkedésé­re vonatkozó megfigyelések, vizsgálatok azt mutat­ták, hogy a vágatok legkedvezőbb élettartama és a biztosítószerkezet leggazdaságosabb felhasználása attól függ, mennyire sikerül a kőzet és a biztosítás együttdolgozását olyképpen biztosítani, hogy a kölcsönös deformáció mértéke a megengedhető határon belül maradjon. Ez feltételezi a biztosító­szerkezet aktív beépítését, vagyis megfelelő kezdeti feszültségeloszlás létrejöttét erőbetáplálás útján. Mivel a kőzetfeszültségek és deformációk alakulása a kitörést következő idő függvénye, az sem mellékes, hogy az aktív beépítés mikor történik meg. A korai beépítés mindezek mellett a munkatérségben dolgozók kőzethullás elleni védel­mét is megoldja. A teljes technológiai művelet két egymással együttműködő - de bizonyos esetekben egymástól függetlenül is használható - gépi berendezést igényel: az erőbetápláló és előtűző szerkezetet. A találmány szerinti erőbetápláló berendezés lényege, hogy hidraulikus munkahengere, ezzel hidraulikus, vagy mechanikus közlőmű útján kapcsolt, legalább két főirányban egymással egye­zően vagy egymástól eltérően szabályozható, a biztosítószerkezet kerületén kifelé irányuló nyo­mást átadó, a biztosítószerkezet elemeihez illeszt-168195

Next

/
Oldalképek
Tartalom