168152. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-bisz-(béta-etilhexil)- 5-amino-5-metil-hexahidro-pirimidin- piridin-3-karboxilát előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. II. 28. (WU-14) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1973. III. 01. (P 23 10 337), (P 23 10 338) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977.1. 31. 168152 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 51/42 Feltalálók: Dr. Tauschet Manfred vegyész, dr. Göring Joachim vegyész, Gronau, Busch Wolfgang vegyész, Alfeld, dr. Rothe Oskar vegyész, Rheden, dr. Wehrung Rainer vegyész, Gronau, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Johann A. Wülfing cég, Neuss, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás 1,3-bisz-(i3-etilhexil)-5-amino-5-metil-hexahidropirimidin-piridin-3-karboxilát előállítására 1 2 Saski W. és Shah S. G. munkáiból [J. Pharm, Sei. 54 277-280 (1965)] ismeretes, hogy az l,3-bisz-(j3-etilhexil)-5-metil-5-amino-hexahidropirimidin -amit a továbbiakban röviden hexetidin-nek nevezünk - jelentős antibakteriális hatással rendelkezik. Barkley F. A., Turner R. S. Pianotti R. S. és társai [Antimicrobial Agents Annu. I960 507-519, (1961)] tapasztalatai szerint a hexetidinből szerves savakkal sót képezve ez a hatás fokozható. Meglepő módon azt találtuk, hogy a hexetidinnek eddig nem ismert sója: az 1,3-bisz(/3-etilhexil)-5 -amino-5 -metil-hexahidropirimidin-piridin-3-karboxilát -amit a továbbiakban röviden hexetidin-nikotinátnak nevezünk - különösen erős antibakteriális tulajdonsággal rendelkeznek. A vegyületet kedvező tulajdonságai miatt gyógyászati célra alkalmazzuk. Az új I képletű vegyület az alábbi kémiai és fizikai jellemzőkkel rendelkezik. Analízis C27 H S oN 4 0 2 képletre: számított talált C =70,08%, N = 12,10%, C =69,31%, N =11,92%, H =11,15%, O = 6,92%, H = 10,78%, O = 7,87%, molekulasúly: 462,73 infravörös spektrum: 3250 cm"1 (NH), 1630 cm"1 10 15 20 (Amid) 25 30 A találmány szerinti vegyületet oly módon állítjuk elő, hogy hexetidin és e vegyület savaddíciós sójának oldatához nikotinsavat vagy a nikotinsav valamely sóját adva a hexetidin-nikotinátot lecsapjuk. A találmány szerinti eljárásnál a hexetidint vagy e vegyület savaddíciós sóját szerves oldószerben nikotinsawal vagy ennek sójával 1 : 1 mólarányban reagáltatjuk, a reakcióelegyet lehűtjük, majd a kicsapódó nikotinátot elkülönítjük. Abban az esetben, ha a kiindulási anyagként alkalmazott hexetidin tisztasága nem kielégítő, a sóképzést a hexetidin tisztítására is alkalmazhatjuk. A hexetidin szintézise során számos melléktermék képződik. A melléktermékek mennyisége 20%-ot is kitehet. A melléktermékek közül elsősorban az N^Ns-bisz-íetilhexil)^-metil-1,2,3-propántiramint és a_ 2,6-bisz-(0-etilhexil)-hexahidro-7a-metil-lH-imidazo[l,5-e]imidazolt említjük meg. A hexetidin gyógyászati felhasználását a jelenlevő melléktermékek zavarják. Ismert megoldás, hogy a melléktermékeket desztilláció segítségével távolítják el. Ennél a megoldásnál nehézséget okoz azonban az a tény, hogy a melléktermékek és a hexetidin forráspontja között kis eltérés van. Abban az esetben, ha a nyers hexetidin vagy e vegyület savaddíciós sójának oldatából nikotinsawal vagy a nikotinsav valamely sójával a hexetidin-nikotinátot nehezen oldódó sók formájában levá-168152
