168084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-aminometil-3,4-dialkil- 4H-1,3-benzoxazin-származékok valamint azok savaddiciós sóinak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. IV. 19. (NA-958) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1976. XII. 31. 168084 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 87/20 Feltalálók: ZAGORJEVSZKIJ Vlagyimir Alekszejevics vegyész, KLJUJE V Szergej Mihajlovics vegyész, BENDIKOV Eduard Alekszandrovics famakológus, LOPATINA Klara Ivanovna vegyész, Moszkva, Szovjetunió Tulajdonos: Naucsno-Isszledovátyelszkij Insztitut Farmakologiji Akade­miji Medicinszkih Nauk Szoyjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik Moszkva, Szovjetunió Eljárás 2-aminometil-4,4-dialkil-4H-l,3-benzoxazin-származékok, valamint azok savaddíciós sóinak előállítására 1 A találmány tárgya eljárás (I) általános képletű 2 -aminometil4,4-dialkil-4H-l ,3-benzoxazin-származé­kok, valamint azok (II) általános képletű savaddíciós sóinak előállítására. Az (I) és (II) általános képletekben Rí ésR2 1—4 szénatomos alkilcsoportot, R3 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcso­portot, R4 adott esetben hidroxilcsoporttal helyettesített 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, továbbá R3 és R4 a közbezárt nitrogénatommal együtt 5-7 tagú heterociklusos gyűrűt képezhetnek és A savat képvisel. Az (I) általános képletű vegyületek újak, az iroda­lomban eddig nem írták le őket. Hasonló szerkezetű vegyületeket az 1670 679 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban, valamint az 1 197 479 és 1 195 232 sz. brit szabadalmi leírások­ban ismertetnek. A találmány szerinti vegyületek színtelen, híg folyadékok. Sóik fehér, kristályos, alkoholban és egyéb szerves oldószerekben, így például benzolban, toluolban és acetonban, valamint vízben többé-kevés­bé oldható anyagok A találmány szerinti anyagok értékes farma­kológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. A 2-dietil­aminometil4,4-dietil-4H-l,3-benzoxazin-hidroklorid, illetve -oxalát (az alábbiakban: Benoxen) például értágító és görcsoldó, szívverés-szabályozó és /3-andre­nerg-blokkoló hatást fejt ki. 1. Értágító és görcsoldó hatás A Benoxen szívkoszorú- és agyvéredények tónusát 5 csökkenti, amikor is a szív- és agyvéredények vérszállítása átlagban 60-80%-kal emelkedik. A Be­noxen a papaverinnel szemben a szívizom oxigénfelvé­telét nem növeli, hanem lényegesen csökkenti, így a szív oxigéntartaléka növekszik. A leírt hatás 1—5 10 mg/kg dózissal érhető el. A szívkoszorú- és agyvéredények neurogen termé­szetű görcsei esetén a Benoxen kiváló hatást fejt ki, míg a papaverin és intenzain ebben az esetben nem nagyon hatékony. A Benoxennek a-adrenolitikus, 15 szimpatolitikus és kolinolitikus tulajdonságai nincse­nek, görcsoldó hatása miotróp tulajdonságokon, vala­mint a vérkeringés központi szabályozására kifejtett hatásán alapul. 20 2. Szívverés-szabályozó hatás Házinyúllal végzett kísérletek bebizonyították, hogy a Benoxen 1«10~6 g/ml koncentrációban beadva a szívpitvar ingerküszöbét növeli. E tekintetben a Benoxen hatása hasonló a Rinidinéhez, és felülmúlja a 25 novokainamid hatását. A szívkoszorúerek összeszorításával, valamint adre­nalinnak, izoproterenolnak és kálium-kloridnak az agykamrákba való befecskendezésével mesterségesen előidézett szabálytalan szívverés esetén a Benoxen 30 kiváló hatást fejt ki, míg az akonitinnal előidézett 168084 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom