168002. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szálas anyagok, különösen szalma és szálas takarmány aprítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168002 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1973.1. 9. (BO-1408) Közzététel napja: 19.75. IX. 27. Megjelent: 1976. november 30. A 01 f 29/00 •^4 f fl Bejelentés napja: 1973.1. 9. (BO-1408) Közzététel napja: 19.75. IX. 27. Megjelent: 1976. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973.1. 9. (BO-1408) Közzététel napja: 19.75. IX. 27. Megjelent: 1976. november 30. / Feltalálók: MOLNÁR Lászlóné oki. gépészmérnök, BODNÁR TÓTH Lajos szaktechnikus, Nyíregyháza Tulajdonos: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Nyíregyháza Berendezés szálas anyagok, különösen szalma és szálas takarmány aprítására 1 A találmány tárgya szálas takarmányok aprítására alkalmas berendezés, amely különösen szalma és szálas takarmány felaprózására használható előnyösen. A találmány szerinti berendezés alom készítésénél és a különféle takarmányok etetésre alkalmassá tételére szolgáló műveleteknél eredményez igen jelentős új hatásokat. Ismeretes, hogy a korszerű állattartási körülmények mellett, a szalmának szálas állapotban történő felhasználása alom céljára nem előnyös. Az ilyen alom ugyanis a gépesített trágyakiszállítás minden módozata esetén nehézséget vagy üzemzavart okoz. Az aprítás nélküli szálas alom ugyanis a pneumatikus és mechanikus kitrágyázás során is eltömődéseket, feltorlódásokat okoz, ami fokozottabb személyi ellenőrzéssel illetve emberi munka, felhasználásával előzhető csak meg, vagy hárítható el. Az említett káros körülmények a kitrágyázó berendezés automatizált üzemét is bizonytalanná teszik. Az alom céljaira szolgáló szalmának a szokásos szecskázó berendezésekben történő aprítása sem jelent kielégítő megoldást. A szecskázással ugyanis a szalma szálai keresztirányú vágással lesznek aprózva, vagyis a szecskázás közben a szalma kemény rostos fala változatlanul marad. Az egyszerű és szokásos szecskázással aprított szalma nedvszívó képessége a szecskázás révén legfeljebb kis mértékben nő, így az ilyen alom fajlagos felhasználási mennyisége meglehetősen nagy. További nehézséget jelent a szecskázásnál az a körülmény, hogy a szecskavágó gépekbe nem lehet bálázott szalmát adagolni, jóllehet éppen a korszerű mezőgazdasági üzemekben szinte kizárólag bálákban tárolják a szalmát. A szárított takarmányok aprítása szecskázó gépek-5 ben lényegében szintén a korábban említett hátrányokkal jár. Az ilyen szálas takarmányok is általában bálákba vannak és ezeket sem lehet közvetlenül a szecskázó gépbe adagolni. A szecskázó gépekkel . végzett aprítás ezenkívül általában nem eredményez 10 olyan anyagszerkezetet, amelyet az állatok szívesen fogyasztanak. További hátrány, hogy a szecskázás révén nyert aprított anyag különféle tápokkal vagy más takarmányféleségekkel való keveréshez sem biztosít kielégítő anyagszerkezetet. 15 Ismeretesek olyan törekvések, amelyek egyrészt a bála-bontást igyekeztek gépesíteni, másrészt a szalmának illetve a szálas takarmánynak gépi úton való aprítását kívánták tökéletesíteni. Bálabontásra vonatkozó szerkezet ismerhető meg 20 pl. a DL 64 614 sz. szabadalmi leírásból. Ez a szerkezet egy motorral forgatott asztalt foglal- magába, amely asztalhoz különféle terelő szerkezetek vannak csatlakoztatva. A forgó asztalra rakott bála a különféle terelő szerkezetek révén és az ugyancsak a 25 forgó asztalhoz kapcsolt bolygató eszközök hatásaként fokozatosan széthullik és az így fellazított szalma vagy egyéb szálas anyag a forgó asztalhoz képest megközelítően tangenciális kivezető csatornán hagyja el a szerkezetet. Ez a berendezés rendkívül 30 bonyolult és tulajdonképpen csak a bála fellazítását 168002 1