167938. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kitrágyázásra és takarmányozásra, főképpen kötött tartási rendszerű szarvasmarha istállókhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. VII. 23. (ME-1403) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. 167938 Nemzetközi osztályozás: A 01 k 1/00 Feltalálók: DR. CZAKÓ József agrármérnök, a mezó'gazd. tudományok kandidátusa, Budapest, BOBEK József agrármérnök, Kaposvár, LENGYEL Vilmos épületgépész, Dr. PATKÓS István gépészmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, SZMUK János építészmérnök, TILDI István agrárközgazdász Budapest Tulajdonos: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Nyíregyháza Berendezés kitrágyázásra és takarmányozásra, főképpen kötött tartási rendszerű szarvasmarha istállókhoz 1 A találmány tárgyainak célja komplett szakosított — tehenészeti és vegyes hasznosítású — szarvasmarha zárt-kötött tartású teleprendszerben a különböző funkcióknak, főleg a takarmányozásnak, trágyaeltávolításnak és önitatásnak egységes gépesítése, valamint 5 alapterület megtakarítást célzó istállóépítészeti megoldás kialakítása. A mezőgazdaságban az egyik legmunkaigényesebb ágazat az állattenyésztés, és ezen belül a szarvasmarha tartás. Ezen ágazat technológiai folyamatainak műsza- 10 ki fejlesztése világszerte még nem érte el a megfelelő színvonalat. Ezért a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelékenységi és gazdaságossági szempontból mind fokozottabban tűzik ki célul a szarmasmarha tartás műszaki színvonalának emelését, 15 a létesítendő szarmasmarha-telepek beruházási és üzemeltetési költségigényének csökkentését. Ezt a célt a fejlett mezőgazdaságok elsősorban szakosított szarvasmarhatelepek létesítésével igyekeznek elérni, melyek célszerűen kötött tartásúak, az 20 istállókban a helykihasználás optimális és a marhatartással együttjáró lényeges funkciók gépesítve vannak. Általánosan ismert a négysoros, kötött tartású szarvasmarha-istálló kialakítás melynél állandó törekvés a beruházási költségek csökkentése, elsősorban az 25 istállók fesztávolságának rövidítésével, melyet a belső tér leggazdaságosabb kihasználásával igyekeznek elérni. A szarmasmarhaistáilók fejlesztésének további céljai többek között a szarvasmarhák biológiailag 30 szükséges életrendjét biztosító, egyben üzembiztos és gazdaságos takarmányozási megoldás kialakítása, olcsó és üzembiztos trágya-eltávolító rendszer kiképzése, valamint az önitatás legmegfelelőbb megoldása. A korszerű szarvasmarhatelepeken tehát a fejlesztést — főleg az istállókban — a legelőnyösebb helykihasználás és a célszerű gépesítés útján érik el. Istállóépítészet fejlesztését célzó megoldást ismertet a Mezőgazdasági Világirodalom c. folyóirat 1972/4. számában a 315. oldalon (Bauen Lande, 197L22, 7(8-9. mell.), ahol olyan teleprendszert ír le, melynél a kétsoros fiaztató, borjúnevelő, valamint a növendék tehén és hízómarha istállók egyaránt 11,25 m fesztávolságúak. Ennél — az istállók tipizálására törekvő - megoldásnál azonban az istállókban levő etetőutak miatt nem elég előnyös a helykihasználás. A DEUTSCHE LANDWIRTSCHAFTLICHE PRESSE 1972. július 8-i számában megjelent FANGBOXEN FÜR MILCHVIER című cikkben a szerzők (Dr. G. Koller és dr. K. Hammer, BLT Grub) egy olyan legújabban kidolgozott lekötéses rendszerű nyugatnémet változatát ismertetik a négysoros tehénistállónak, melynél a fesztávolságot 19,2 méterre szorították le. A BAUTEN FÜR DIE RINDERHALTUNG (szerzői: Albert Mehler és dr. Werner Heinig, kiadó: Neuman Verlag 1968., Radebeul) című könyv ismertet négysoros, kötött állású szarvasmarhaistálló megoldásokat. A könyv a 70. oldalon az ilyen istálló 167938 1