167927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált benzimidazol-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. X. 12. (HO-1620) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1972.X. 14. (P 22 50 469.4) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. 167927 Nemzetközi osztályozás C 07 d 49/38 Feltalálók: DR. DRANSCH Günther vegyész, Eschborn DR. HÖRLEIN Gerhard vegyész, Frankfurt/Main Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Hoechst Aktiengesellschaft, Frankfurt/Main Német Szövetségi Köztársaság Eljárás szubsztituált bezimidazol-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás a 2-benzimidazol-karbamidsav-(rövidszénláncú)-alkil- és benzilészterek, valamint ezek sói előállítására. A szubsztituensek a következők: Rí: 1 —6 szénatomos alkilcsoport vagy benzil- 5 csoport, R2 ,R3: hidrogénatom, klóratom, brómatom, fluoratom, nitrocsoport, 1-5 szénatomos alkil-, alkoxi- vagy alkiltiocsoport, feniltio-, fenoxivagy benzoilcsoport. \Q Előnyös csoportok R, szubsztituens esetében a metil-, etil- és n-butil-csoport, R2 esetében a hidrogénatom, n-butil-csoport, klóratom, brómatom, metoxi-, etoxi-, benzoil-, fenoxi- és fenilmerkapto-csoport, R3 szubsztituens előnyösen hidrogénatom. 15 A találmány szerinti eljárás a III általános képletű 2-benzimidazol-karbamidsav-alkil- és -benzilészterek, valamint ezek alkálifém- vagy alkáliföldfém sóinak előállítására azzal jellemezhető, hogy egy I általános képletű 2-amino-benzimidazolt - ahol R2 és R 3 20 szubsztituens jelentése a fenti - bázisokkal alkálifémvagy alkáliföldfém-sókká alakítjuk át, majd a kapott sókat egy II általános képletű szénsavészterrel - ahol R] jelentése a fenti - víz kizárása mellett reagáltatunk és a kapott sókból kívánt esetben a 2-benzimida- 25 zol-karbamidsavésztert savanyítással felszabadítjuk. A 3 480 642 számú USA szabadalomból ugyanis ismeretes az, hogy az l-alkoxikarbonil-2-aminobenzimidazolok a 2-amino-benzimidazolból klórhangyasavészterekkel történő reakció útján előállíthatók 30 és az így kapott vegyületeket vízmentes piridinben, dimetilformamidban vagy acetonitrilben melegítve a 2-alkoxikarbonilamino-benzirnidazolokká lehet átrendezni. Az átrendeződés azonban csak nagyon rossz hozammal megy végbe és főként lúgokban és savakban oldható melléktermékeket eredményez, így ennek a reakciónak gazdasági szempontból nincs jelentősége. Ha azonban a reakciónál szénsavésztereket alkalmazunk, akkor a reakció kifogástalan hozammal a nem kívánt 1-izomerek képződése nélkül végrehajtható. A végbemenő reakciót az A reakcióvázlaton szemléltetjük, ahol bázisként nátriummetilátot alkalmazunk. Az alkalmazott 2-aminobenzimidazolok, illetve azok sói tetszés szerinti olyan szubsztituenseket tartalmazhatnak, amelyek a reakciókörülmények mellett inertek maradnak. A kiindulóanyagként szolgáló 2-aminobenzimidazolok önmagában ismert eljárással állíthatók elő, például az Am. Chim. 8, 15, p. 189-193. közlemény szerint. Az eljárást előnyösen egy közömbös szerves oldószerben végezzük, amelyek közül a következőket említjük: 1—4 szénatomos alkoholok, tetrahidrofurán, dioxán, acetonitril, dimetilformamid, aceton, metiletilketon, dietilénglikol-dimetiléter, vagy maga a szénsavészter. Először a 2-aminobenzimidazolt vagy a megfelelően helyettesített származékot sójává alakíthatjuk át és a sót alkalmazzuk a reakció során. A
