167916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 35 kb/m3-nél nagyobb sűrűségű, 10%-nál kisebb maradó alakváltozású poliuretán heterogén hab formadarabok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. IX. 28. (EA-143) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. 167916 Nemzetközi osztályozás C 08 g 22/44 B 32 b 5/18 Feltalálók: DR. GREGA József gépészmérnök 10%, GRIBOVSZKI Pál vegyészmérnök 4%, DR. KÁDÁR Károly vegyészmérnök 34%, Miskolc, KOVÁCS Gyula vegyészmérnök 12%, Edelény, LAKÓ Lajos gépészmérnök 8%, Miskolc, MAROSVÖLGYI Sándor oki. vegyész 10%, Miskolc, NAGY István vegyészmérnök 8%, Sajóbábony, SZILÁGYI Gyula oki. vegyész 10%, Miskolc, TÓTH Sándor vegyésztechnikus 4%, Miskolc Tulajdonos: Északmagyarországi Vegyiművek, Sajóbábony Eljárás 35 kg/m3 -nél nagyobb sűrűségű, 10%-nál kisebb maradó alakváltozása poliuretán heterogén hab formadarabok előállítására 1 A poliuretán habok nagyipari méretekben történő előállítása és alkalmazásuk széles körű elterjedése az ezerkilencszázötvenes évekre tehető. A hidroxil- és izocianát csoportok reakciójával kialakuló uretán kötés, különösen a térhálós polime- 5 rek előállítása sokoldalúan felhasználható, kedvező tulajdonságokkal rendelkező műanyaghabok előállítását tette lehetővé. A poliuretán kémia, az ipari előállítási eljárások és az alkalmazástechnika rohamos fejlődése először a 10 lágy habok előállítását, kárpitosipari és textilipari felhasználását tette lehetővé, majd követte ezt a rideg habok, valamint a félkemény habok előállítása. Ugyanezen időszakban egyre több átfogó szakirodalmi mű, folyóirat közlemény jelent meg a poliuretá- 15 nok kémiájáról, alkalmazásáról, technológiájáról [Saunders, J. H.—Frisch, K. C: Polyurethanes. Chemistry and Technology. New York. Inters. Publ. (1962); Phillips, L.N.-Parker, D. B. V.: Polyurethanes. Chemistry, technology and properties. London. Illiffe 20 Books Ltd. (1964)]. A legáltalánosabban elterjedt, textilipari és kárpitosipari felhasználást szolgáló lágy habokat folyamatos tömbgyártással állítják elő, amikor az erre a célra kifejlesztett különböző típusú berendezésekben a 25 poliol és izocianát komponenseket katalizátorral és egyéb, a habosításhoz szükséges adalékanyagokkal összekeverve folyamatosan adagolják egy tovahaladó szalagra, amelyen végbemegy a hab képződése és a térhálósodás. Áz így kapott tömbfolyamot felvágják, 30 majd a szalagról leemelve utóérlelésnek vetik alá, amikor a tömb a polimerizációnál keletkező reakcióhőt elveszíti (kihűl), s a végleges térhálós kötések, a stabil habszerkezet kialakul. A tömböt ezután mechanikai módszerekkel (hasítás, hántolás, vágás stb.) a kívánt alakú és méretű idomokra darabolják. A megmunkálás során először a tömböt kívülről burkoló, részben zártabb, nagyobb sűrűségű, úgynevezett bőrös réteget távolítják el. Ez a közvetlen nem hasznosítható hulladék eléri a tömb 10-20 súly%-át. Elterjedőben van újabban ezen hulladék és az alakra vágási munka kiküszöbölésére az ún. formahab gyártás, amelynél a komponenseket előre elkészített, a kívánt alaknak megfelelő formaszerszámokba öntik, s abban történik a habosítás és a hőérlelés. — Ez utóbbi módszer azonban akkor gazdaságos a felszerszámozás nagy költségei miatt, ha nagy sorozatban — több tíz-, százezres darabszámban — kell azonos formát előállítani. Ilyen igény azonban csak a járműipar részéről áll fenn. A kárpitosipar változó alakú és méretű igényének — amely általában azonos formákra kisebb darabszámú sorozatot jelent — kielégítésére a tömbgyártás, majd a tömb alakra vágása még ma is alkalmasabb. A lágy poliuretán habok, melyeknek sűrűsége többnyire a 15—35 kg/m3 értékek közé esik, előnyös párnázási tulajdonságokkal rendelkeznek: szakítószilárdságuk a nyomószilárdság sokszorosa, nyúlásuk és visszarugózási sebességük nagy, s ezért jó a rugózásuk 167916 1
