167900. lajstromszámú szabadalom • Mágnesszelep zárt csővezetékben áramló, különösképpen nagynyomású közegek szabályozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. III. 28-Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. (BA—3054) 167900 Nemzetközi osztályozás: F 16 k 31/02 31/06 G 05 d 7/00 V BARÁTFALVI Ottó oki. gépészmérnök, 50%, Dr. DOMES Ottó oki. gépészmérnök, 50%, Budapest Mágnesszelep zárt csővezetékben áramló, különösképpen nagynyomású közegek szabályozására A találmány csővezetékben áramló nagynyomású közegek szabályozására szolgáló szelepre vonatkozik. Ezideig a zárt csővezetékben áramló közegek áramlásának befolyásolására távszabályozás igénye 5 esetén oly, elektromágnessel működtetett szelepeket használnak, melyek a szelepet terhelő közegnyomás legyőzéséhez szükséges nyitó, vagy záró erőt közvetlenül egyen-, vagy váltakozóáramú elektromágnes által a szeleppel mereven kapcsolt mozgó vasmagra 10 gyakorolt vonzóerő útján állítják elő. Ez a megoldás a gyakorlatban jelentkező igényeket csak kis nyomás és kis névleges átmérők esetében tudja kielégíteni, mert az átömlési keresztmetszet és nyomás növelése már irreálisan nagy elektromágnest igényel az e 15 tényezőktől függően növekvő erőigény miatt (pl. 2 cm szelepátmérő és 15 att. névleges közegnyomás esetén a minimális erőigény 47 kp). Ezért ilyen esetekben a mágneses működtetésű szelepek helyett, már lényegesen bonyolultabb szerkezetű és költse- 20 gesebb motoros hajtású szelepeket használnak, vagy az elektromágneses működtetés megtartásával gyártás szempontjából lényegesen igényesebb kettős átömlésű, ún. tehermentesített szeleprendszert alkalmaznak. Mindezeknél a nyitást-zárást végző, a kö- 25 zegnyomás alatt álló térben levő szelep és az atmoszferikus nyomáson külső térben levő elektromágnes közötti mozgó szerkezeti rész (szeleporsó) csúszó tömítése a közegnyomás növelésével szintén növekvő, járulékos erőigényt követel meg. A tömítési nehézsé- 30 gek kiküszöbölésére egyes esetekben alkalmaznak oly membránt is, mely rugalmas deformációjával lehetővé teszi a külső erőhatást közvetítő szerkezeti rész elmozdulását csúszó tömítés mellőzésével. Az ilyen megoldás alkalmazásának azonban már kis közegnyomásoknál határt szab a belső túlnyomásból adódó és a membrán felületével arányos erőterhelés, valamint a membrán gyakori és változó igénybevétele folytán előálló anyagkifáradás. A találmány a fentiekben röviden összefoglalt működési elven alapuló mágnesszelepek helyett oly mágnesszelep elvi és szerkezeti megoldását adja meg, mely az előzőekben felsorolt hátrányokat és alkalmazási korlátokat kiküszöböli és tetszőleges névleges átömlési méretek és közegnyomás esetén is járulékos nehézségek nélkül alkalmazható. A mágnesszelep egy célszerű kiviteli alakját a mellékelt ábra tünteti fel. Az 1 szelepházban levő 2 elzárószelep a 3 dugatytyúval merev szerkezeti kapcsolatban van, mely utóbbi a 4 hengerben mozoghat. A 3 dugattyúban egy rugóval záró állásba kényszerített 5 golyós segédszelep van, mely a dugattyú alatti és feletti teret összekötő furatot ilyen állásban lezárja. A dugattyú felső helyzetében a homloklapján kiképzett tömítőéllel a 9 rugalmas gyűrűre fekszik fel. A dugattyúpalást egy alkotója mentén 6 kiskeresztmetszetű horonnyal van ellátva. A 4 henger felső homloklapján a szabad térbe nyíló furatot nyugalmi állásban a 7 vezérszelep zárja el, mert arra az előfeszített 12 nyomórugó ere-167900 1
